A tatárok valószínűleg elpusztították az első falut, amelyet a visszatérő lakosság újraépített, és 1284-ben Terra Zeg néven fordul elő. Első említése 1332-ből ismert Zeegh alakban, és jobbágyok által lakott hely volt. 1334-től a Bar-Kalán nemzetség birtoka volt, majd a velük rokon Szeri Pósafiak kezére került, akiknek Vásárhely határában is voltak birtokaik. A 'szeg' a sarokra, szegletre utal, ugyanis a település középkori magja egy, a Tisza árterébe nyúló földnyelven alakult ki. A 15-16. századi iratokban Zegh, Zeghy néven szerepel. 1471-ben fiúörökös nélkül maradt a nagy múltú Pósafi család, ezért a király a birtokaikat Guti Országh Mihálynak, valamint Nádasdi Ongor Jánosnak adta. A következő évtizedekben a birtokosok gyakran változtak, Szeg pl. Sáry Péteré lett, de részbirtokaik voltak a Zelemérieknek is. Szeg birtokáért Pósafi Fruzsina pert indított az új birtokos Sáry Péter ellen. A per megnyerése után a fiai 1499 körül eladták a nehezen megszerzett birtokot Dóczi Péternek, aki már 1468-ban zálogba vett több Vásárhely környéki pusztát. A török hódoltság koráig ennek a Dóczi család a tagjai, illetve rokonsága uralta a vidéket.
A 'vár' későbbi hozzáadás, mert 1506-ban Dóczy János, a falu akkori földesura erődített várkastélyt, kúriát építtetett a Kurca partjára. Erős falakkal és vizesárokkal volt körülvéve. A XVI. század elején Dóczy János II. Ulászló király főkamarása lett. A Dóczi család tekintélyes birtokainak irányítására a XVI. század első évtizedében Szegen uradalmi központot épített. Dóczi János erőszakosan fosztogatta a szomszéd donáttornyai jobbágyokat, amiért a Dózsa parasztháború idején, 1514-ben a donáttornyaiak lerombolták és felégették az udvarházat.
1523-ban, hosszú évek után Dóczi a lerombolt udvarháza helyén erős fallal körülvett várkastélyt épített. Ettől kezdve Szegvár a település neve. Dóczi János az elsők közt volt, akik Szapolyai János királyhoz pártoltak, ezért a Ferdinánd pártiak egy ideig meg is szállták a kastélyt. 1527 után Szapolyai János kincstartójának tisztét töltötte be, ekkor a királytól sok aranyat, drágaságokat lopott, és szegi vára pincéjében rejtette el. A király megparancsolta a várkastély átvizsgálását is. Nem találtak kincseket. 1534-ben Dóczy a törökkel egyezkedett, ezért hűtlenség miatt vagyonelkobzásra és lefejezésre ítélte őt a király, és Szapolyai Jánoshoz való hűtlensége miatt ki is végezték.
1550-es években Szegvár Mágocsy Gáspár birtokába került. A törökök 1552-ben elfoglalták. 1557 - 58 években 20, 1560 - 61 években 13, 1570 - 71 években 27, 1578 - 79-ben 30 ház állt a faluban. A török szolgálatban álló tatár segédhadak 1596-os katasztrofális pusztításának Szegvár is áldozatul esett, a település elnéptelenedett, a várkastélyt lerombolták.
A török kiűzése után a szegedi kamara birtokába került, 1722-től a Károlyi grófi család birtoka. A Károlyiak katolikus családokat hoztak be az alig pár ember által lakott faluba. Károlyi Sándor alföldi birtokainak központjául választotta és 1726-ban nagyarányú építkezésekbe kezdett. Károlyi Sándor a Dóczi-féle építményeket és azok maradványait felhasználta kastélya építésekor. 1737-ben 41, 1745-ben 99, 1759-ben 267 család élt a faluban.
1768-ban Károlyi Antal megvételre ajánlotta fel leromlott állagú szegvári kastélyát a vármegye részére. Úgy tűnt, hogy a megye kevés ráfordítással juthat sürgősen a szükséges épülethez, de csak 1773 május 29.-én tartották meg az első szegvári megyegyűlést, ráadásul a vételár 20-szorosába került az újjáépítés. 1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja. A vármegye a kastély mögé téglából készült erődöt is építtetett, azon belülre pedig egy börtönt a Dóczi vár alapjaira. A börtönt a 20. század derekán lebontották, de a téglaerődítményekből még valamennyi áll. 1773-ban már 354 család, azaz csaknem 2000 ember lakott a faluban.
Szegvár egészen 1883-ig vármegyeszékhely volt, ekkor Szentes vette át szerepét, de ez már új történet...
További videókért kersd fel Youtube csatornámat, és iratkozz fel. Köszönöm szépen.
https://www.youtube.com/channel/UC6JkFxk_IuKVd9Yg4DN3SKQ