A Fertő-tó felé útközben álltunk meg a Keszői vár romjánál. A Rába part errefelé szép, fákkal, erdőkkel övezett. A várból mára szinte semmi sem maradt, a vár helyén kis park van. A kis facsoportot egy kis árok vesz körül, ez a vár hajdani vizes árka, melyet a Rába töltött meg vízzel. A folyó kétszeresen is körülfolyta, ez által jól védhető, kis vár volt.
A XII. században építette a győri püspökség, melynek fontos uradalmi székhelye volt. 1398-ban Szőlősi János volt a várnagya. 1441-ben I. Ulászló elfoglalja, parancsnoka Zletényi Brúnó lengyel lovag lett. 1449-ben Salánki Ágoston püspök tulajdonába került vissza. 1463-ban Mátyás király oklevelében felszólította kapitányait, hogy az okleveleiben név szerint megnevezett nemeseket ne merjék a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Kesző (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva. 1560-ban Kesző vára a győri püspökség kezén volt, melyben valószínűleg a török elleni védekezés miatt királyi őrség tanyázott. A török harcok idején a Rába-part fontos erőssége, és nincs tudomás arról, hogy elfoglalták. A XVII. század közepére erősen megrongálódott a vár, melyet 7000 Ft-ból Széchenyi György győri püspök javíttatott ki. 1795-ben a győri püspökség romboltatta le, és köveit valószínűleg részben útépítéshez használták, ezen kívül a lakosság is elhordta a köveket. Sajnos, mára már csak emlék, mint Bakonyújvár vagy Bene-vár.... Hol vár állott, most kőhalom... (vagy az sem).