VÁROSLŐD - Hölgykő vára

A vár helye 2

Festői környezetben, forrásokkal körülvéve, erdei csúcson fekszik a hajdani Hölgykő vára. Ma már sok nem látható belőle, de a körülötte lévő táj miatt érdemes meglátogatni. Könnyű megtalálni, Városlőd felől Csehbánya felé lekanyarodva a vasút után, egy földúton jobbra kell bemenni, egész az erdőig, majd onnan balra, és rövidesen meglátható egy sziklafal. A vár maradványai azon vannak. Azért a falon vagy a csúcson - szerintem - óvatosan kell mászkálni, mert a ciszterna, a fal vagy az üregek veszélyesek is lehetnek.

Története: Hölgykő vára a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően É-D-i irányú hegyvonulat északi végén emelkedő és a Torna-patak keleti ágával félkörívben közrefogott dombtetőn épült, nevét a feltételezések szerint karcsú formájáról kapta.

Út a romhoz 1

Alapterülete kb. 30x30 m. A K-i oldalán, a falak között a bejárat nyoma még kivehető, a vár viszont teljesen elpusztult, csupán a kb. 5 m mély ciszterna maradt meg.

A helység első ízben egy 1270-ben kelt oklevélben szerepel. A Bakony ezidőtájt királyi erdőbirtok és vadászterület volt, ennek ispánjává tette meg V. István 1270-ben Csák Demetert, s adott neki várépítési engedélyt, aki feltételezhetően az 1200-as évek végére építtette fel a várat, amelyet először egy 1321-ben kiadott oklevél említ, amikor a királyi megbízott azt a veszprémi káptalan birtokaként bejegyzi. A vár a Bakonyi Erdőispánság székhelye lett Csesznekkel együtt és ezzel a bakonyi erdőgazdálkodás bölcsőjévé vált, amint az a várfalon elhelyezett emléktáblán is olvasható. Nagy Lajos király a Lövöldön (Városlődön) 1364-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított Karthausi kolostorral együtt Hölgykő várát is a kolostor szerzeteseinek adományozta, akik a várat rövidesen lerombolták és köveit a kolostor építésénél használták fel.

A vár melletti sziklafal

Városlőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú hegyvonulat északi végén emelkedő és a Tarna-patak keleti ágával félkörívben közrefogott hegycsúcson épült a kb. 30x30 m alapterületű kis vár. A keleti oldalán a falak között a bejárat nyoma még jól kivehető. A belső vár viszont teljesen elpusztult, csupán a középső részén látható a kb. 5 m mély ciszterna maradványa.

A ciszterna 1

A helység első ízben egy 1270-ben kelt oklevélben szerepel ,,villa Lueld alakban, amikor a király a Csák nemzetség ugodi ágából származó Luka fia I. Demeter fiának I. Csák bánnak adományozta.

A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben ,,Heugku várnagya Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik veszprémi püspöknek 1325-ben írt levelében Heym fia László mester castellanus de Heugku et comiti Bokon , aki e tisztséget még 1332-ben is betölti.

Az 1336. május 8-án Somlyóvásárhelyen kiadott oklevelében Veszprém megye alispánja, Anthonius, és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Ajkai András tiltakozása folytán némely kisleveldi vendégnépek által elkövetett hatalmaskodás iránt vizsgálatot tartott ,,hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku.

Nagy Lajos király Lövöldön 1378-ban - de feltehetően még előbb, 1364-ben - Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított Karthausi kolostorral együtt Hölgykő várát is a kolostor szerzeteseinek adományozta, akik a várat rövidesen lerombolták, amely ezután többé már nem szerepel okleveleinkben.

Út a romhoz 2