Közel 5000 évvel ezelőtt, amikor Egyiptom fővárosa Memphisz volt, az uralkodók a Gízai-fennsíkon építtették fel monumentális síremlékeiket.
Kevesebb, mint 100 év alatt három hatalmas piramis-komplexum épült fel.
A halott királyt hajón vitték a völgytemplomba, ahonnan a rituális szertartások után a halotti templomhoz vezető fedett folyosón szállították a holttestet a piramishoz, hogy az alatt, esetenként abba eltemessék.
A halotti templom papjai a fáraó halála után is naponta mutattak be áldozatot a halott isten-király tiszteletére.
A királyi család és udvar tagjai a piramis körül építették fel a saját sírhelyüket, az úgynevezett masztabát, hogy a királyi hatalom haláluk után ugyanúgy védje őket, mint életükben.
A IV. dinasztia három nemzedéke építtette a monumentális síremlékeket az Óbirodalom korában (krisztus előtt 2686-2181).
A régészek egyetértenek abban, hogy a piramisok királyi sírhelyek.
Tetejüket egy aranyozott piramidon (ben-benetnek nevezett kisebb gúla) koronázta, amely elsőként verte vissza a felkelő nap sugarait és talán a káosz vizéből kiemelkedett földhalmot jelképezte.
Mivel a gízai piramisokban sok olyan helyiség és járat van, amelyek rendeltetése ismeretlen - és több járat is fontos csillagkép felé irányul - valamint a piramisok oldalai pár fok eltéréssel pontosan a négy égtáj felé néznek, délkeleti sarkuk pedig egy egyenesre esik, sokan titkos üzenetet vélnek kiolvasni a hatalmas építményekből.
A piramisok tájolása azonban mindössze az ókori egyiptomiaknak azt a hitét tükrözi, hogy a király lelke a halál után egyesül a halhatatlan csillagokkal.
A műholdas helyen azt a helyet jelöltük be, ahol a buszunk először megállt.
Lehet tevegelni, de idegenvezetőnk elmondása szerint fel lehet ülni pár fontért, aztán elszalad velünk, a visszaszállítás és a leszállás már többszáz fontba kerül.
Úgyhogy csak óvatosan! Mi inkább kihagytuk az amúgyis büdös tevéket. ,)
#59.