Az épületegyüttes már a méreteivel is, az udvarok, csarnokok, oszlopsorok, óriásszobrok végtelen sorával, a hatalmas szent tóval lélegzetelállító hatást kelt az odalátogatóban. A kiterjedt templomkerület szíve az istenek királyának, Amonnak szentelt templom.
A XI. dinasztia korában még csak egy egyszerű templom állt itt, de a későbbi korokban alig volt olyan fáraó, aki ne bővíttetett, vagy alakíttatott volna a meglévő épületeken. A XIX. dinasztia korában közel 80 000 munkás, őr, szolga és pap dolgozott a templomban.
Az épületegyüttes mintegy ezer éven át a homokban eltemetve várta, hogy a 19. század közepén ismét felfedezzék. Az ásatás és helyreállítás óriási munkája azóta sem fejeződött be.
A bejárat előtt látható Szfinxek sora egykoron egészen a Nílusig vezetett. A városban meg is találták egy darabkáját, amit majd láthattok a fényképeken. A bejárat után balra a sarokban találjuk II. Széti templomát, amit a thébai istenháromságnak szenteltek.
Egyenesen tovább, belebotlunk II. Ramszesz kolosszusába. A nagy hüposztül csarnok előtt áll II. Ramszesz óriási gránitszobra. Összezárt lábai előtt egyik lánya látható. Vele szemben, tehát a bejárattól jobbra áll III. Ramszesz temploma.
II. Ramszesz kolosszusa után érünk be a Nagy hüposztül csarnokba. A fenséges oszloperdőben 134, kinyílt vagy bimbózó papiruszvirágban végződő óriási oszlop áll. A csarnok annak idején teljesen fedett volt, csak az oszlopok felett elhelyezkedő rácsos ablakokon szűrődött be némi fény. Az oszlopokat áthidaló kövek alján, még eredeti színeiben megmaradt hieroglifákat figyelhetünk meg.
Amon-templomának utolsó része a Nagy ünnepi csarnok. A templom középső csarnokát III. Thutmószisz építtette állítólag annak a sátornak a mintájára, amelyben a hadjárat során lakott. A csarnok mellett, jobbra van a Szent tó. A papok a templomi szertartások előtt a szent tó vízében tisztultak meg. A tavat föld alatti vezetéken táplálták vízzel. Szentként tisztelt libák úszkáltak a tavon és szent csónakokon hajóztak a rítus résztvevői.
A tó északi partján III. Amenhotep állíttatta fel a vörös gránitoszlopot a skarabeusbogár szobrával.
A gízai piramisok után a karnaki templomkerület a fáraókori Egyiptom legjelentősebb műemlékegyüttese. Az évtizedek óta folyó régészeti feltárás eredményeképp lassan teljes egészében kirajzolódik a mitegy 40 hektáros területen, 1300 év alatt felépült templomok, csarnokok, obeliszkek, óriási szobrok ékes bizonyítékai az ókori Théba nagyságának.
#49.