A prágai Óváros (Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, az I. kerületének része, a cseh főváros legrégebbi, egyben az egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.
A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik.
A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején a beépített területek túlnőttek már a városfalon és hivatalosan is önálló várossá, a középkori Európa egyik legfontosabb városává fejlődött az Óváros.
A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott, ennek vonala a mai belső körút: a Národní třída, a Na příkopě és a Revoluční třída.
A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület. A negyed központja az Óvárosi tér (Starometské Námestí), melynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.
Itt található az Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom (1735) és a rokokó stílusú Goltz-Kinský-palota, amit gimnáziummá alakítottak, ide járt többek között Franz Kafka is. A városháza 1338-as tornyából Prága panorámáját élvezhetjük 50 méteres magasságból.
A tér közepén Husz János szobra áll. A szobrot 1915-ben, máglyahalálának 500. évfordulójára emelték. Az Óvárosi térről érdemes sétát tenni az óváros szűk utcáin keresztül, melyek hangulata, éjszakai életének köszönhetően még éjszaka is igen magávalragadó.
(A tér egyik legérdekesebb része az Óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, az Orloj, a világ legrégebbi, még ma is működő csillagászati órája, melyen a Nap és a Hold állása, és a jelenlegi csillagjegy látszik. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. Minden egész órában mozgó figurákat és apostolokat lehet megcsodálni. Mindig nagy tömeg verődik össze ehhez, ezért érdemes már 10-15 perccel egész előtt a csillagászati óra elé állni a legjobb látványhoz.)
Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).
A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.
(A 65 méteres torony kapuként szolgál a királyi úthoz, amely az óvároson keresztül, a Károly-hídon át a várba vezet. 1475-ben, egy 11. századi kapu, Prága egyik eredeti városkapuja helyére épült. Eredetileg hegyi toronynak hívták, de mióta a 17. században lőporraktárnak használták, Lőportoronynak nevezik. 1757-ben súlyosan megsérült, 1857 és 1886 között építették újjá. 1990-ben, Prága több más történelmi nevezetességéhez hasonlóan, a lőportornyot is renoválták. A toronyba 187 lépcső megmászásával lehet felmenni, a tetejéről 360°-os panorámában gyönyörködhetünk. Ugyanakkor ennél szebb és jobb kilátóhelyek is vannak a városban - többek között maga a Vár - , tehát nem probléma a lőportorony megmászását kihagyni.)
Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantomimosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.
Nos, így láttuk mi Prágát, és bár általában szabad akaratunkból, ha már megyünk, akkor oda, ahol még nem jártunk, Prága azért rajta van az „Ide még visszajövünk” listán.