Sziasztok, Gábor vagyok!
Az Őrség egyik leglátogatottabb helye a pityerszeri skanzen. A szerek az Őrség tipikus településformája, ami annyit tesz, hogy nincs egy határozott központ, hanem a terep adottságait kihasználva az egyes dombok adta lehetőségeket kihasználva oda települtek (esetleg családi kötelékben). Ez amiatt volt szükséges, mert a völgyek mocsarasak voltak és a népesség (férfi tagjai) egészen a XVII. századig szabad királyi határőrök voltak így a kilátás is igen fontos volt.
A helyet könnyű megtalálni, ha Farkasfa felől jövünk, akkor Szalafő előtt jobbra kell kanyarodni (kb. 2 km még), ha Szalafő központja felől jövünk, akkor egyszerűen egyenesen tovább kell menni az előbb említett kereszteződésnél.
1970-ben az illetékes múzeumi igazgatóság három portát vásárolt meg (10 épülettel), a hozzátartozó gyümölcsösökkel és két tókával. Tókáknak nevezik a házak mellett kialakított kis tavakat, melyeket rendszerint körülkerítettek. Magáról a skanzenről nem írok, mivel tényleg hasonlatos a többi skanzenhez, csak helyspecifikus. Két dolgot azért kiemelek. Az egyik kástu: ez egy kétszintes épület, amelyben rendszerint a szín, a présház és a kamra együttesen megtalálható volt. A másik a házak régebbi típusának kialakítása, ez a füstös ház. Ez azt jelenti, hogy a ház egy helyiségből állt, kémény nélkül! Itt volt a lakóhely, a konyha, a füstölő, minden. A füstöt deszkákkal fedett oldalnyílásokon eregették ki (nem EU komfort megoldás). Itt is található tanösvény, konkrétan a Körtike halad itt át. Nem messze egy őserdő is található (remélem lesz erre is időm majd meglátogatni).