A kastély nagyon szép, egyedülálló. Kissé csalódott voltam a fotójegy miatt, igaz megvettem. Inkább lenne párszáz Ft-al drágább a belépő, de a fotó és videojegyet lehúzásnak tartom.
A fotójegy megvásárlása miatt nem vettem a kissé erőszakosan reklámozott ajándéktárgyakból (mint előttem valaki), és mint hallottam, valaki a fotójegy miatt nem vásárolt belépőt…▶
A terület Zalavárhoz tartozik, és ugyanazt tudom itt is írni, mint a Kányavári szigetnél.
A Zalavár - Újszabar közötti útszakasz mentén, a Kányavári szigetről visszafelé, a Kis-Balatont megkerülve jutottunk ide.
Az építés kezdete 852-53-ra tehető, s 870-ben már fölszentelt templomról tudunk. A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy akkor is létezett egy kolostor…▶
Egy 1265-ös oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. Ezek egyike volt Hetye. A település 1082 körüli időre, késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként, ahol ma is látható az Árpád-kori templom tornyának maradványa.
Az évszázadok során több nemzetség és földesúri család birtokolta…▶
Ismét egy régebbi látogatásunk helyszíne. Nemesvámos és Veszprémfajsz között félúton található Balácapuszta, a XX. században feltárt Római villagazdaság helyszíne.
Feltárása mostanában is folyamatban van. Közép-európában páratlan, a kiállítás látványos és világviszonylatban is nagy a tudományos jelentősége.
30-40 főépület és 100 melléképület létezését feltételezik…▶
Egy érdekes romot látogattunk meg Gyulafirátót településen. A magyar történelemben jelentős rom a Kolostor utcában található.
Gyulafirátót község nevét a Rátót nembeli Gyula leszármazóitól, a Gyulafiaktól nyerte. E nemzetség származására nézve megoszlanak a vélemények. Egyesek Kézaira és a Képes Krónikára hivatkozva állítják, hogy Rátolt és Olivér…▶
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Napsütéses, de nagyon szeles időben jártunk erre. A lépcsőkről szinte levitt minket a szél, de a környékbeli táj és a vár szépsége bőven kárpótolt mindezért. A vár belépős, a felnőtt jegy 400 Ft.
A vár az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Jakab báró, királyi kardhordozó emeltette 1263 körül…▶
Az Essegvár romjai Veszprém megyében, Bánd községben találhatóak, Veszprémtől nyugatra (12 km), Herendtől keletre (4 km). A 8-as főközlekedési úton közelíthető meg. A mészkőszirtről gyönyörű körpanoráma nyílik a környékre.
A vár romjait Bánd község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén találjuk. A faluból kis turistaúton közelíthetjük meg…▶
Ismét egy kisváros a Fertő-tó partján. A városban parkoltunk, és egy kellemes sétát tettünk a tópartra a nádasok között haladó kerékpár és gyalogúton. Madarakat ugyan nem igazán láttunk, mint máshol, de ehhez szerencse és jó időpont is kell. A táj és a nádas gyönyörű.
Purbach magyar neve a határában található várrom egykori magyar nevéből (Feketevár) keletkezhetett…▶
Öskü és Várpalota között egy letűnt, ókori civilizáció, a Római Birodalom kőgátja található a 8-as főút alatt. Építésének időpontja az I. - II. század fordulójára tehető. Egy itt létrehozott tó, a Kikeri-tó völgyzáró gátja volt, és egyben megteremtette a lehetőséget a völgyön való áthaladásra is. A gát tetején húzódott az egykori római hadiút, a Via Magna…▶
Tavaly voltunk itt. A rom nagyon szép látnivaló.
Taliándörögd területén a középkorban négy egyházas település volt: Felső és Alsó-Dörögd, Imár és Ráskó. Felső-Dörögd templomát Szent András apostol tiszteletére szentelték. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az ereki püspöki birtok határait állapítják meg. Mint érdekelt határbirtokosok, megjelentek…▶
Az ódörögdi templomrom előtt ejtettük útba ezt a templomromot is. A rosszabb utat választottuk, Dörgicse felől földúton, de a táj gyönyörű. A romtól csodálatos kilátás nyílik a Balatonra.
Történelme:
A kora Árpádok idején épült a templom, melyet Szent Balázs védelmébe ajánlottak. Így kapta az itteni falucska a Szentbalázs nevet is. A XI - XII. században…▶
Auschwitz után meglátogattuk Schindler gyárát, a Krakkói Gettót és a Plaszóvi munkatábor mai területét. A Plaszóvi tábor területén ma már a város valamint sűrű erdő áll, emlékművekkel és táblákkal, valamint Amon Göth akkori villáját sem sikerült megtalálni. Vagy átalakították, vagy nem jó helyen kerestük. Egy 92-es fényképen még az eredeti állapotban látható…▶
A várrom és környéke, a várhoz vezető ösvény gyönyörű, jó darabig a Bene-patak mellett vezet.
Története:
A honfoglalás idején Árpád egyik vezérének, Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott. Edömér unokája – Bene vitéz – lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult…▶
A környéken jelenleg - hébe-hóba megfordulok. A környező erdőkben, völgyekben gyönyörű túrák tehetők a zöld és sárga turistautakon. Felsőörs felől a zöld, Lovas felől a piros majd sárga túrán megközelíthető. Érdemes bejárni a Malom-völgy zöld vagy a Király-kúti völgy sárga túraútvonalából.
Lovas közelében találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját…▶
A romokról még nem szoktam le. Történelmünk. Szentbékkállához két középkori rom is fűződik. Úgy döntöttem, külön-külön teszem fel őket. Ez a palotarom nem egyházi eredetű.
Szentbékkálla belterületének északi szélén, a Velétei dűlőben található a téglalap alaprajzú püspöki lakótorony 6,5-7 méteres romja. Nevét feltehetőleg valamikori tulajdonosáról…▶
Balatoni átkelést biztosító római erődítmény, hajdani Festetich-birtok, lovarda (itt volt a híres fenéki Festetich ménes), itt született Szendrey Júlia.
A területnek komoly történelme van.
A középkori Fenék falu a Sármellékre vezető út mellett terült el. Királyi birtok volt. Fenék története az időszámítás elejétől keltezhető. A területen tovább élhetett…▶
Kiváló kirándulóhely, egy nagyon szép templomrommal és egy jól megfigyelhető Árpád-kori földvárral. Gyepűkaján községtől DK-re, a Marcal (Nádtó) patak jobb partján, a Pusztaszentegyházi-dűlőben ma is áll Nagykeszi falu templomának romja. Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre…▶
A honfoglaláskor ez a vidék az Örs nemzetség szállásterülete volt. Kisörs templomát a XIII. században építették román stílusban. Szt. László király tiszteletére épített egyházáról 1263-ból származik az első említés. A mai Kővágóörs község az Árpád-korban Örs faluként települt. Kisörs Örs település nemesi része. A Cibrián család birtoka, ezért a XIV…▶
A dombtetőről gyönyörű a panoráma, de sajnos a romokból nagyon kevés látszik. Ezen a helyen volt az Árpád-kori Szabadi falu.
A leletek alapján a XI. századtól meglévő első templom és temető a környék egyik legkorábbi szakrális épülete lehetett. Koppány lázadásának letörését követően Szent István király szabadjai építhették Szent Mihály, azaz a veszprémi…▶
A templom a középkorban Pest vármegyében található Alag falu plébániatemploma volt. A falu már a XII. században is létezett. A XII. sz. végén, XIII. században épülhetett körtemploma. Alag a török időkig önálló település volt az Árpád-kori Keszi falu keleti szomszédságában.
A falu birtokosa a köznemesi származású Alagi család volt, akikre az első adatunk…▶
Magyarország, Keszthely, Festetich kastély
Ausztria, PURBACH AM NEUSIEDLER SEE (Feketeváros), tópart
Lengyelország, Kraków, Oskar Schindler gyára és gettó
