Keresztfához megyek..

"Út menti keresztek, szinte észre sem vesszük, hogy a magasból a keresztfáról Krisztus szenvedéstől megtört tekintete néz az utazóra. Magyarországon megszokott látvány, hogy egy-egy kőből, fából, vagy éppen bádogból készített feszület mellett haladunk el. Pedig az útszéli kereszteknek egykor és talán egyesek életében még ma is komoly, mély lelki jelentősége van, hiszen a feszület Isten az ember felé kiáradó szeretetének jele, egyben a kegyelem forrása. Az útszéli keresztfák – néprajzkutatók szerint – a népi vallásosságnak a kiteljesedéséhez tartoznak. Határkerüléskor vagy keresztutak alkalmával előttük főhajtással tisztelegnek, imával fohászkodnak. Búcsújáráskor pedig fontos állomást képeznek az áhítat útján. Az útszéli keresztek Kárpát-medencei sajátosságként szinte mindenhol jelen vannak a magyar lakta területeken. Erdélytől a Bánáton át egészen az Őrségig megtalálhatjuk az utak mentén állított keresztfákat. Többségükről úgy tartják: nemcsak Jézus Krisztus értünk elszenvedett kereszthalálát rejti a kereszt, hanem a magyar nép kitartó kereszténységét, biztos hitét, a nemzeti együvé tartozás közös sóhaját. A sóhajt, mely óhajba vegyül, hogy a Jóisten karolja fel népét. Óhajtja az ember a megbecsülését, a szorgos munkájának a gyümölcsét, ami a meg- és fennmaradás biztos záloga."