Portré - Török Ferenc - 442. rész

Izgalmas sorsok, történetek - premier résszel - vasárnap éjszakánként. Várjuk Önöket!

Török Ferenc egy puzzle utolsó darabját hozta el nekünk a Portréba, ami által a történelem egy részét megértette, s amit nagyon szeretne tovább adni mindannyiunknak. A most debütáló 1945 című filmjével talán kicsit közelebb kerülhetünk a második világháború után történtekhez, a mindenki által jól ismert csendhez, ami belengte a családokat, házakat, tereket. Feri elképesztő és hihetetlen történetekről számol be, melyek mind közelebb vitték őt ahhoz, hogy ezt a zseniális filmet létrehozza, amelyben nemcsak a fekete fehér képalkotás, hanem a komplex téralkotás is lenyűgöző, a zseniálisan válogatott színészgárdáról nem is beszélve. Az újabb holokauszt film kikiáltása előtt a rendező tisztázza, ez rólunk szól magyarokról, itt Magyarországon, ami persze ebben az esetben egyáltalán nem erény. A rendező arról is mesél, hogy vajon mi a közös az első vizsgafilmjében, a Moszkva tér című alkotásában, és az 1945-ben. Mindkettő történelmi film lenne? Mindkettő olyan történelmi eseményeket dolgoz fel, melyek örökös vitát képeznek? A Portréban minden kiderül. A fényképészből reklámfilmes, majd filmrendező, aki nehezen éli meg a mai politikai helyzetet, aki két kamasz gyermeket terelget a hétköznapjaiban, s aki a tanítást most háttérbe szorította, hogy egy újabb csodálatos filmmel kápráztasson el minket, s aki 60, 70 évesen is filmet szeretne csinálni, Török Ferenc a mai Portréban.