Hetvenkedő katona

Taub János legendás rendezése minden idők egyik legsikeresebb előadása a Radnóti Színházban. Plautus ókori komédiáját bravúros színpadi megoldások és fergeteges színészi játék teszi felejthetetlen élménnyé. Azt mondjuk: Don Quijote, vagy Gulliver, vagy éppen Falstaff – mindegyik névről támad képzetünk. Így vagyunk a Hetvenkedő Katona alakjával is. Újra találkozunk hát vele. Milyen régen nem járt magyar színpadon! Pedig ahol ő megjelenik, kezdődik a mulatság, a bonyodalom, a fergeteges komédiázás. Sokat vándorolt a Katona irodalmi anyagokon, színműveken át. Neve olykor változott, jelmeze is, de a jelleme alig. Nem is mindig tudtunk rajta igazán gondtalanul nevetni. Taub János állította színpadra a darabot. Az előadás stílusa közel áll a Szentivánéji Álom mesteremberei által „elővezetett” színjátékhoz (amely mindig az adott színházi este csúcspontja): játékot játékosan, talán ez lehetne az ilyen felfogású játék „ars dramaticá”-ja. Pillanatig sem titkolva a színház színház voltát, a klasszikus írás kötött szövegét a legkötetlenebb színjátszással párosítva. Látjuk majd a Hetvenkedőt hetvenkedni, önszépségében gyönyörködve szerelmi kalandra készülődni. De a széplányokat Plautusnál azok ölelik, akikhez valók. Ügyes cselek sorára van szükség, míg a világnak ez a rendje helyreáll. S persze nem akármilyen cselvetőkre.