Univerzum - Egy marék élet - Történetek a kukoricáról

Egy marék kukorica az életet jelentheti. A kukoricát egykor isteni növénynek tekintették, és ennek megfelelően nagy becsben tartották a mezei termények között. Általánosságban az életet jelképezte. Az év különböző szakaiban kukoricaistenségek egész sorának hódoltak. Akár Mexikóban, akár Peruban vagy Chilében a kukorica-kistermelők ma már csak szűkösen élnek meg a valaha istenített és bőségesen termő növényből. Egy marék kukorica az életet jelentheti. A kukoricát egykor isteni növénynek tekintették, és ennek megfelelően nagy becsben tartották a mezei termények között. Általánosságban az életet jelképezte. Az év különböző szakaiban kukoricaistenségek egész sorának hódoltak. Akár Mexikóban, akár Peruban vagy Chilében a kukorica-kistermelők ma már csak szűkösen élnek meg a valaha istenített és bőségesen termő növényből. A kukorica elnevezései és eredetük: A magyar kukorica szó valószínűleg a szerb és horvát kukuruz szóból származik, amelynek további eredete ismeretlen. A növényt egész Közép- és Kelet-Európában hasonlóan nevezik, pl.: ausztriai német Kukuruz, cseh kukuřice, lengyel kukurydza, orosz (kukuruza), román nyelvjárási cucuruz, szlovák kukurica, ukrán (kukurudza). A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, váltivarú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában. Ma az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.