Balatoni utazás

Lacus Pelso

Film adatlapja

Már az első eredetiben fennmaradt hiteles oklevelünk, a tihanyi apátság alapítólevele is említi számos balatoni település nevét. A Balaton- latin nevén Lacus Pelso- földrajzi fekvése és éghajlata miatt már a korai neolitikum időszakában is lakott terület volt. Különösen kiemelt helyet kapott a Keszthely melletti Fenékpuszta, ami a környék egyetlen átkelési lehetőségeként, fontos távolsági utak kereszteződési pontja volt. A területen több kultúra is váltotta egymást, míg az i.e. IV. században a kelta törzsek birtokába került. Stratégiailag ekkor vált igazán fontossá, védelmére a rómaiak hatalmas erődöt építettek. Hadászati szempontból Savaria, a mai Szombathely, felé vezető utat zárta le ellenőrzési pontként. Ezen kívül kereskedelmi és raktározási központként is szolgált, ugyanis a limes mentén lévő erődöket innen látták el élelemmel. A római kor rendkívül nagy változást hozott ezen a területen. A katonaság megjelenése után a civil lakosság villagazdaságokat hozott létre. Erre az időszakra tehető a szőlőtermelés meghonosítása, de nekik köszönhető a barack, a szilva és a cseresznye megjelenése is. Fenékpuszta igen sokáig őrizte az évszázadok alatt megszerzett stratégiai szerepét, az avar kor (VI.-VII. század) idején viszont a vezető szerepet lassan Keszthely és Zalavár vette át.