Emlékkoncert a Szent István Bazilikában

Film adatlapja

„A forradalom sorsát a november 4-i szovjet invázió pecsételte meg. Hajnalban az ország egész területén megindult a katonai megszállás. Reggel 5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre híres rádióbeszéde, amelyben az ország és a világ közvéleményét tájékoztatta a hadüzenet nélküli fegyveres beavatkozásról…Magyarország kormánya 2013-ban nyilvánította nemzeti Gyásznappá november 4-t. Az emléknapon félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd a hagyományok szerint a Terror Háza Múzeum Hősök falánál gyertyagyújtással, a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájánál koszorúzással, a Szent István Bazilikában pedig emlékkoncerttel emlékeznek az ’56-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira.” Beethoven: Egmont-nyitány Egmont-nyitány azoknak a szimfonikus Beethoven-műveknek a sorát folytatja, melyeknek középpontjában – az Eroicától kezdődően, a Fidelión, a Leonóra-nyitányokon és az V. szimfónián át – a hős alakja, a hősi gondolat áll. Goethe Egmontja is szabadsághős: eszményi lovag, aki az idegen elnyomó hatalommal szemben a nép oldalára áll, s ezért a király kivégezteti. José Cura: Modus A Modus ősbemutatója Prágában volt - a művet a cseh főváros, pontosabban a középkori Prága ihlette. A kompozíció egyfajta hosszú meditáció, amolyan mantraféle, amelyben a fődallam újra meg újra ismétlődik, és minden egyes ismétlésnél újabb rétegeket kapva jut el a csúcspontig. Aztán a darab lassan elhal, befejezve a két fuvola lágy leheletével, visszhangozva a zenei motívumot. Liszt: Két legenda A mű az 1860-as évek elején született, a két darabot valószínűleg 1863-ban fejezte be. A komponista ekkoriban Rómában élt, egyházi szerepre készült, kimondott elhatározása az egyházi zene megújítása volt. Nagy nyilvánosság előtt nem zongorázott, legfeljebb szűkebb körben, világi művet alig írt. Ideáljai ekkor már nem a hősök, hanem azok a jámbor szentek voltak, akik a könyörületesség megtestesítői voltak: Szent Erzsébet, Assisi Szent Ferenc, vagy a maga védőszentje, Paolai Szent Ferenc.