Kitekintő - 4. rész

A bécsi Stephanskirche

Film adatlapja

A bécsi Stephanskirche, a jelenlegi székesegyház évszázadok alatt épült. Helyén eredetileg egyszerű plébániatemplom állt, Amely helyett az 1130-as években a passaui püspök új épületet emeltetett. Ezt a régebbi, román kori építményt váltotta fel aztán 1230-1240 között az a teljesen új templom, amely a Babenberg-kor utolsó nagy alkotása. A hosszház négy oromzattal díszített falai gyönyörű látványt nyújtanak. Az oromzatok 1440 körül, III. Frigyes uralkodása idején épültek. A csarnokszentély 1304-től épült, és 1340-ben szentelték fel. A mai napig Albert-szentélynek hívják II. Albert hercegről, aki támogatta az építkezést és üvegablakokat is adományozott. 1359-ben IV. Rudolf, mint alapító, lerakta a hosszház alapkövét. Rudolf testvére és utóda, III. Albert uralkodása alatt fejezték be a mellékhajók gazdagon díszített kapuit. A déli torony a 15. század nagy teljesítménye. Sisakját csak 1439-ben rakták fel, míg az északi torony építését csak 1467-ben kezdték el. A déli tornyot, népiesen a Stefflt, minden korban mindenki megcsodálja. Bámulatra méltó, ahogyan egyre feljebb emelkedve mind keskenyebb lesz, míg végül eléri a 137 méteres magasságot. Súlytalanul, szinte lebegve áll előttünk az érett gótikának ez a csodája. A torony négy szintre tagolódik, alul a bejárati csarnok, aztán a harangemelet, majd a négyszögből nyolcszögbe átmenő szint a toronyszobával. A büszke építményt toronysisak zárja le. Az Albert-szentély keleten a román kori nyugati karzat gótikus párja. Falait tizenhét méter magas ablakok tagolják. A gótikában a romantikával ellentétben nagyon fontos szerepet játszik a fény. A szentélypárkányon körben félelmetes vízköpők merednek a nézőre, oroszlánok, griffek, farkasok, kutyák, sárkányok és más mesebeli állatok.