Artmagazin 122. - 2020/3. szám (Könyv)

1 280 Ft(Az elmúlt 30 nap legalacsonyabb
ára: 1 280 Ft volt)

Kosárba

rendelhető

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai.

ARTMAGAZIN 122.

Címlapunk memento, mert lehet, hogy mire megjelenünk már alig marad valami

a hetvenes évek egyik legjobb modern magyar épületéből, ami a Várban állt, és

mint ipari műemlék - néhány évig onnan irányították Budapest áramellátását -

egy funkcióváltással tökéletes helyszíne lehetett volna különböző művészeti

programoknak, és energetizálhatta volna a negyed életét. Persze nagyon

megosztó egy-egy ilyen épület, mint ahogy szinte mindegyik, ami állított valamit,

és a közízlés előtt járt, vagy még közel ötven év múlva is előtte jár.

A trendek változnak - a múlt század huszas éveiben a szecesszió iránti

ellenérzéseket kellett leküzdeniük a hivatásos értékőrzőknek, most épp a

brutalizmusnak nevezett irányzat csúcsteljesítményeivel kellene

megbarátkoztatniuk a nagyközönséget. Minden esetre hülye dolog lesz majd

húsz év múlva visszaépíteni a Teherelosztó tornyát.

Mint az eddigiekből sejthető e számunk cikkei főleg a megőrzés, visszabontás,

újraértékelés kérdései körül keringenek. Így aztán olvashatnak a velencei

biennále magyar pavilonjának építésekor és újjáépítésekor zajló, a vicces

elemeket sem nélkülöző csatározásokról, egy Czóbel-mű újranézéséről, vagy

arról, érdemes volt-e visszabontani a Levelet olvasó lány című Vermeer-képet, és

megkérdőjelezni, hogy maga Vermeer hajtotta rajta végre a Cupido-motívum

eltüntetését. Cikkünkben olyan restaurátor mondja el véleményét, aki

fantasztikus gyűjteményének képei között élve vélhetően sokunknál jobban érti,

amit a művek beszélnek.

Címlapsztorink leletmentő projektről szól, Branczik Márta kezdeményezéséről,

aminek keretében olyan hetvenes évekbeli épületekről készül dokumentáció,

amelyek érdemesek lennének a megőrzésre, mégis lebontásra ítéltettek. Ezek a

korszak csúcsteljesítményei, de valahogy az ekkoriban tömegével épült

lakótelepek, és mondjuk még a szocialista múlt árnya is, rájuk vetül. Pedig mára a

lakótelepek is érdekes átalakuláson mennek keresztül, vagy amelyik nem, ott

besegítenek köztéri művészeti projektek - például Veszprémben, ahol

megszülettek a város legújabb szelfi-pontjai.

Az idő- illetve stílus-rétegek egymáshoz való viszonyát egy-egy életművön belül

vizsgálva dolgozik a művészettörténész, de van, hogy az efféle munka a művész

számára is érdekes - ez maga a posztmodern, aminek fontos darabjai szintén

most csúsznak bele a védendő kategóriába, illetve most nyílik ki rájuk a

szemünk. Bak Imre interjúnk is ennek jegyében készült.

Paradigmaváltások: ez lehetne tehát e számunk hívószava - az alkotás mögötti

szándék, és a műalkotások értelmezési gyakorlatának változásáról szól az Ulbert

Ádám műveivel foglalkozó írás, illetve az a cikkünk, ami Arnold Schönberg

festményeit helyezi el a nonfiguratív művészet idővonalán pszichológiai

vonatkozásokat is megemlítve. A könyvek amiket ismertetünk tulajdonképpen

ugyanezzel foglalkoznak: az értékítéletek változásainak dinamikájával. Végül

Dürer tesz pontot a sok kérdés végére, amikor bevonultatja szemünk elé A lovag

a halál és az ördög című kép szereplőit. (Topor Tünde)

Artmagazin 122. - 2020/3. szám könyv ára: 1 280 Ft