Portré - Nagy Ervin - 418. rész

Izgalmas sorsok, történetek vasárnap éjszakánként. Várjuk Önöket!

Műsorvezető: Barabás Éva

Magyar „superhero” a mai Portréban! Nagy Ervin volt a vendégünk. A színész mindig büszkén viselte a nevét, annak ellenére is, hogy édesapja saját képére szerette volna formálni őt, ám végül Ervin nem lett focista, édesapja mégis nagyon büszke fia munkásságára. Van is mire, hiszen Ervin mind a színpadon, mind a filmvásznon nagyon sikeres, azonban most a Kincsem című filmben óriási lehetőséget kapott. Meg is ragadta azt, mert úgy érezte, ez az utolsó lehetőség arra, hogy ne a valaha volt jóképű pasiként gondoljanak rá, ne egy enyhén elhízott bonviván szerep várjon rá. Kemény munka, kemény akarat, de célt ért, és olyan erős karaktert sikerült a filmvásznon megjelenítenie, melyet amerikai filmekben is megirigyelnének. Ervin azt mondja, úgy érezte magát a forgatások alatt, mintha egy hollywoodi filmben szerepelt volna. Ezt az időszakot sohasem felejti el, „Brad Pitt érzés”, amikor másfél órán keresztül autogramot osztogat, és mámorító, amikor a mozikban felállva tapsolnak a film végén. Ebben a mámorító érzésben folyik tovább a munka, hiszen az amerikai életérzéshez Valami Amerika dukál. Ervinnek még sincsenek sztárallűrjei, autogramkártya sosincs nála, és szemérmes is. Annak viszont nagyon örül, hogy fiatalok példaképe lehet, de annak még inkább, hogy a munkája példaértékű. Ervin mesél nekünk arról is, miért szeretik őt az állatok, vagy hogyan oldódnak fel a gyerekek a társaságában szinte azonnal, és még Mackó kutyájára is emlékezünk kicsit. „Valami Amerika” a mai Portréban. Tartsanak velünk!