Univerzum - A bécsi víz

A dokumentumfilm Bécs ivóvízének történetét és útját meséli el. A Hochschwab régió hegyi forrásaitól kezdve nyomon követhetjük a víz útját a vezetékeken át a víztározókig, a fogyasztókig, majd tanúi lehetünk a szennyvíz megtisztításának. A történelmi adatokkal tűzdelt film a víztározók körüli élővilág egy szeletét és a vízvezetékrendszer karbantartását is bemutatja. A több mint 2300 méter magas Hochschwab Bécs legnagyobb természetes víztározója. Az 50 millió éves dolomit- és mészkőhegyeknél nincs megbízható tározó. A forrásvidék kőzete, a talaja, a földalatti üregek és kavernák mind szűrőként működnek, ezért a bécsi ivóvízhez semmilyen adalékanyagot nem kell tenni. A forrásokat megcsapolják, A forrásokat megcsapolják, összegyűjtik, az ivóvíz két vízvezetéken át, széles ívben fut végig a Keleti-Mészkő-Alpokban, egyenesen Bécs felé. A községi tanács 1864-ben döntött az első bécsi hegyiforrás-vezeték megépítéséről, amely még ma is fedezi a bécsi vízigény felét. 9 évvel később Ferenc József császár adta át. 1910-ben az uralkodó elrendelte a második vízvezeték megépítését is. 10 000 munkás dolgozott a több száz akvadukt felépítésén. A vezeték 180 kilométer hosszú, és a vízhiány és fertőzésveszély felszámolásának jelképe lett. A víz óránként 5 kilométeres sebességgel zúdul le a hegyről a főváros felé. A forrásvidéktől a város szélén álló tárolóig a víz nagyjából 36 órán át utazik egy kikövezett és teljesen szigetelt járatban.