Balatoni utazás - 7. rész

Navigare necesse est

Film adatlapja

A gőzhajózás balatoni beindítását gróf Széchenyi István tervei alapján valósították meg 1845 után. A hajótestet Füreden készítette néhány trieszti és komáromi hajóács. Akkor még senki sem hitte volna, hogy egy vasból készült hajóval képesek lesznek közlekedni a Balaton vizén. Az első gőzhajót 300 személy szállítására tervezték, Kisfaludy névre keresztelték és Balatonfüreden bocsátották vízre 1846-ban. 1847-ben már Keszthely, Fonyód, Badacsony, Balatonboglár, Révfülöp, Szántód, Balatonfüred, Alsóörs és Kenese között közlekedett, így felértékelődött a balatoni hajózás. Később aztán egyre gyakoribbá vált a gőzhajók gyártása és a társaságok alakulása, hiszen a vízi járművek már nem csak személy-, hanem áruszállításra is alkalmasak voltak. Mikor aztán a Balaton 1888-ban hajójárat nélkül maradt, látványosan visszaesett az üdülőforgalom. A helyzetet a Balaton Tavi Gőzhajózási Társasága oldotta meg. Az 1920-as évekre már huszonöt virágzó balatoni fürdőtelep közül válogathattak a pihenni vágyók, nem csak Balatonfüred és Keszthely lehetett úti cél. Ezután Kenese, Zamárdi, Alsóörs, Világos, Aliga, Máriatelep, Györök és Szepezd is egyre nagyobb és díszesebb fürdőteleppé nőtte ki magát minden magyar utazó nagy örömére.