Legkedvesebb ellenségem

A német szerzői filmnek megvannak a maga nagy párosai: Fassbinder és Hanna Schygulla, Wim Wenders és Rüdiger Vogler. A legkarizmatikusabb kettőst azonban kétségkívül Werner Herzog és Klaus Kinski alkotta. A rendező nyolc évvel a színész halála után felkeresi a sorsszerű kapcsolat színhelyeit és állomásait. A müncheni lakást, ahol az akkor tizenhárom éves Herzog és a már befutott színész összeismerkedtek és egy darabig egy fedél alatt laktak. Herzog visszatéri újból a Fitzcarraldo eredeti forgatási helyszínére, a Dél-Amerikai őserdőben. Felidézi a legendás, kölcsönös gyilkossági fenyegetőzésekkel járó veszekedéseket a dühkitöréseiről ismert Kinskivel. A személyes hangú dokumentumfilm egy rendkívüli színészegyéniség portréja és egy különös barátság története. Díjak és jelölések: Európai Filmdíj (1999) - Legjobb dokumentumfilm jelölés: Werner Herzog