Mozart-est Vásáry Tamással

Film adatlapja

29. (A-dúr) szimfónia, K. 201 A zeneszerzőnek 1773 őszével – egy itáliai utazás és egy rövidebb bécsi tartózkodás után megpihenve szülővárosában, alkotói stílusa tovább gazdagodott, mely részben az utazások szerzett bőséges zenei impressziók felszínre törésének, részben a stílus kiforrásának, letisztulásának köszönhető. Ezen időszakban komponálta a zeneszerző az Á-dúr szimfóniát, melyet a Mozart-irodalom a salzburgi szimfóniák korszakának is nevez. C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299 Mozart 1778 nyarán Párizsban járt és pártfogója, Grimm báró közbenjárásának köszönhetően a fiatal muzsikust fogadta Guines herceg. Mozart levelében elragadtatással emlékezett meg arról, milyen hasonlíthatatlanul szépen fuvolázott a herceg, leánya pedig milyen nagyszerűen hárfázott. A látogatás eredményeképp Guines herceg versenyművet rendelt Mozartnál önmaga és leánya számára. A C-dúr fuvola-hárfaverseny a könnyed és elegáns társasági muzsika egyik remekmívű példája. 40. (g-moll) szimfónia, K. 550 A legderűsebb hangvételű, legharmonikusabb Mozart-zenékben is szinte mindig felbukkan egy sötétebb árnyalat, egy elsuhanó ártó szellem, egy komorabb és drámaibb zenei gesztus, igen beszédes, hogy már kamaszkori műveiben is milyen gyakran pillant a lélek legmélyebb régióiba. Mintha csak kacérkodna a fenyegetettség érzésével. A „nagy” g-moll szimfónia viszont nem csak egy futó pillantást vet a lélek homályba rejtőzködő vidékeire, egyenesen beutazza azt. 1788-ban a komponista néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem hangozhattak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, az 1791-s bécsi bemutatónak dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. A kompozíciót Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – ez a mű erősen hatott mindkét szerző szimfonikus gondolkodására –, de döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is. Közreműködik: Varga Fruzsina (fuvola), Bábel Klára (hárfa), a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vásáry Tamás