Menü betöltése...
»TV műsor»Napi műsor»Viasat History napi műsora 2018. december 26. szerda
Bejelentkezés
Várj...
Az események krónikája, melyek a nagy zsidó felkelést alakították Róma ellen - ahogyan azt Iosephus Flavius lejegyezte. Első sorból nézhetjük a zsidó állam ármánykodásait és végső elpusztítását.
8 (2)Az eredet. Joann Fletcher megmutatja hogyan lettek az ókori egyiptomiak pár száz év alatt egyszerű gazdálkodókból piramisépítőkké.
8 (2)Káosz. Joann egy piramisban bizonyítékot talál arra, hogy Egyiptomot éhínség sújtotta megalakulása után, és a feltárt nyomokból képet kapunk a polgárháború vészterhes időszakáról is.
8 (2)Virágkor. A Memnón-kolosszusoknál és a Királyok völgyében Joann elképesztő magasságba emelkedik, ahogy Egyiptom is a legnagyobb fáraó, III. Amenhotep uralkodása idején.
8 (2)Invázió. Joann feltárja, hogyan zsákmányolták ki Egyiptomot az ellenséges hatalmak és hogyan vezettek a belső viszályok végül a birodalom pusztulásához.
Európa bölcsői. Európa, amit inkább a kultúrái határoznak meg, mint a földrajza, nevét a mítosz szerint Zeusz, az ókori istenek királya által elcsábított Europa királynőről kapta. Onnan minden út Rómába vezet…
Mennyország és pokol között. A középkor óta Európa a nyugati identitáshoz elengedhetetlennek látta a kereszténységet. Miközben ez így igaz, számos Európát formáló hit és eszme - köztük a kereszténység is - a Napkeletről ered…
Fény és sötétség. Az ínség és a háború nyomort hozott a középkori Európára. A reneszánsz inspirációt talál ebben a közös szenvedésben, és elindul a művészet és tudomány újbóli felfedezése, utat nyitva a modern korhoz…
Ausztrália. Hogyan maradtak életben az első ausztrálok, és népesítettek be egy földrészt? Az ősi és mai történetek úgy metszik itt egymást, mint sehol máshol a világon; e folyamatosság titka a sokszínűség…
Európa. Amikor a Homo Sapiens megjelent az őskori Európában, belefutott a neandervölgyiekbe, és eltolódott a hatalmi egyensúly. Azóta a mienk Európa és a világ többi része.
7,5 (2)A karthágóiak. A karthágóiak ravasz kereskedők és kegyetlen gyilkosok voltak az ókori rómaiak és görögök szerint, de a kutatások azt mutatják, hogy nem voltak olyan rosszak, mint a hírük.
7,5 (2)A germán népek. Alig van olyan ország Európában, mely ne tudna visszatekinteni germán gyökereire, bár soha nem volt egy egységes germán nép.
7,5 (2)Az arabok. Az arabok a VIII. század óta hozzák Európába az ókori világ tudását. Tudósaik sokkal idejük előtt jártak az orvostan, a matematika és a filozófia területén.
Ráközelítünk Heródes viharos uralkodására, és a római intézőség felemelkedésére Júdeában. Heródes pusztító ambíciója őrületbe kergeti, és előkészíti a terepet a zsidó nemzet bukásához.
Az események krónikája, melyek a nagy zsidó felkelést alakították Róma ellen - ahogyan azt Iosephus Flavius lejegyezte. Első sorból nézhetjük a zsidó állam ármánykodásait és végső elpusztítását.
Európa hatása a világra. Az európaiak a 15. századtól kezdve meghódítják a világot; Kolumbusz felfedezi Amerikát, a spanyol hódítók pusztulást hoznak az Újvilágra, és Európa a kolóniáinak köszönhetően aranykorát élvezi…
Forradalmak kora. A 17. századtól Franciaország jelentette a mércét egész Európa számára. Azonban az 1848-as Népek tavasza véresen elfojtották; az idő még nem érett az európai álmokra, a békére és a szabadságra…
Háború és béke. 1914-ig Európa uralja a világot iparágain és gyarmatain keresztül; 1945 után minden romokban fekszik - az USA és a Szovjetunió az új szuperhatalmak a világban, melyek a felsőbbrendűségért versengenek…
Kereskedelem. Megvizsgáljuk az Indus-völgyet; a rendet nem háborúval vagy vallással tartatták be, hanem a kereskedelem szabad áramlására támaszkodtak. Az árucsere elősegítette a jólétet, összefogást és bizalmat…
Háború. Megnézzük a "pusztító alkotás" ideáját, ahol félelem, versengés és konfliktus erősíti a közösségi köteléket, és élénkíti a fegyverkezési versenyt, a technológiai fejlődést. Az eredmény a civilizáció…
Vallás. Az ókori Egyiptom stabilitásának a titka a vallás volt; amikor az emberek osztoznak a hitükben, valószínűbb, hogy azonosulnak egymással. Ez igaz volt az első civilizációkra, és ugyanúgy igaz ma is…
Nagyvárosok. Tekintsük meg a civilizáció bölcsőjét - a Közel-Keletet, a világ első városainak helyszínét Törökország hegyeitől Irak alföldjeiig. A találmányok és innováció olvasztótégelyei voltak.
Az amerikai kontinens. Elődeink legkeményebb kihívása az volt az amerikai kontinens gyarmatosítása, mivel egy hatalmas jégtakaró zárta el útjukat. Vajon milyen közeli rokonságban álltak az első amerikaiak…
