Tea sztori - 2. rész

A tea nevű ital a Camellia sinensis cserje forró vízbe áztatott szárított leveleiből vagy rügyeiből készülő főzet- legalábbis a lexikonok szerint. A tea – művészibb felfogásban - maga a folyékony bölcsesség. A tea- túlzás nélkül- saját univerzummal rendelkezik, amely nem csak megismerhető, bejárható, hanem meg is ízlelhető. Isszák tejjel, cukorral, fűszerekkel (India), hidegen, és forrón, porított formában (Japán), reggelihez, vacsorához, vagy csak magában, fogyasztják vallási szertartásokon, üdítőként (Tajvan) a hideg ellen (bárhol), élénkítő hatása miatt (Dél-Amerika), vagy pusztán az íze kedvéért. A három részes Tea sztoriban megismerjük, hogyan került át Ázsiából Európába, és hogyan lett a buddhista szerzetesek frissítőjéből az angol társadalomi élet elengedhetetlen kelléke, ellátogatunk a legjobb hazai teaházakba, megkóstoljuk a tibetiek kultikus főzetét, a csampát, részt veszünk egy kínai, és egy japán teaszertartáson, és azt is kipróbáljuk, hogyan teáznak a törökök, és más teaivó népek, sőt, Pethő Tamás némi segítséggel létrehozza saját tea keverékét is.