Világunk történelme - 7. rész

Az iparosodás kora

Film adatlapja

Eredeti hang digitálisan A Nagy-Britanniából indult ipari forradalom hozta létre a modern világot olyan találmányok által, mint a gőzgép és a vasút. Megkezdődött a kereskedelem Kínával, habár ebben az ópium illegális terjesztésének, majd a partmenti városokat elpusztító ópiumháborúnak kulcsszerepe volt. Egy orosz nagybirtokos, Lev Tolsztoj felismerte, hogy a földhöz kötött jobbágyok munkaerejére épülő Oroszországnak gyökeres társadalmi átalakulásokat kell bevezetnie, kísérlete azonban aratott sikert. Észak-Amerikában véres polgárháború kellett a rabszolgatartás eltörléséhez, ahogy Japánban is belháborúban áldozott le a régi rend, a szamurájok világa. Afrika utolsó ismeretlen vadonját, a Kongó vidékét egy brit kutató, Stanley fedezte fel, de titkos magánvállalkozásban a belga uralkodó, II. Lipót zsákmányolta ki példátlan kegyetlenséggel. Miközben Európa nagyhatalmainak konfliktusai az addigi legpusztítóbb háborúba torkolltak, a német külügyminiszter taktikázásai következtében az Egyesült Államok belépése nyomán a konfliktus világháborúvá szélesedett, Lenin és bolsevik társainak Oroszországba csempészésével pedig olyan társadalmi földindulást váltott ki, amely máig érezteti hatását az egész világon.