Egy magamfajta

Születésekor Karinak nem adtak sok esélyt az életben maradásra, de anyja mindent megtett azért, hogy fia megérje a holnapot, aztán az azt követőt, és így tovább. Kari pedig meghálálta a belé vetett bizalmat, és testi fogyatéka – nyúlszája – ellenére vidám fiúvá érett, aki borbélynak tanult, és élvezte mások társaságát. Élvezte volna ő a lányokét is, de azok rendre elfordultak tőle – egészen addig, míg meg nem ismerkedett a csodaszép Annemarie-val, akivel szinte azonnal egymásba szerettek. A lányt elbűvölte a fiú nyitottsága és töretlen jókedve, a fiút pedig lenyűgözte a lány bűbájossága. Igen ám, de Annemarie gazdag családból származott, és az apja elképzelhetetlennek tartotta, hogy a lánya egy borbéllyal kösse össze életét, mi több, már a megfelelő kérőt is kinézte számára...