Így jöttem

1945-ben Magyarországon a háború befejezéséhez közeledik, a szovjet csapatok már a Dunántúlon járnak. Jóska, a l7 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy a fiatal szovjet katonának, Koljának segítsen a gulyát őrizni és a tejet lefejni, amit azután naponta beszállítanak a sebesültek élelmezésére. A kezdetben egymást bizalmatlanul méregető két fiatal között sajátos, szemérmes barátság alakul ki. Egy alkalommal az aknásított területre tévedt tehén húsából alaposan belakmároznak. A haslövésből csak nemrég felépült Kolja beteg lesz, és Jóska szovjet katonai zubbonyban kényszerít egy magyar orvost arra, hogy eljöjjön a fiúhoz. Hiába minden igyekezet, a fiú meghal.... Jancsó Miklós ezzel a filmjével saját nemzedéke tapasztalatairól mesél. Arra a kérdésre keres választ, hogy a történelem viharaiban képesek vagyunk saját sorsunkat írányítani, vagy csak sodródunk az esenényekkel? A film több szempontból is mérföldkő Jancsó Miklós életművében. Egyrészt ebben a filmben dolgozott először együtt a rendező Kozák Andrással és a későbbiekben állandó alkotótársává váló Hernádi Gyulával A filmcím pedig a magyar filmtörténet egyik gyűjtő címe lett, Így jöttem filmnek nevezik a nemzedéki életérzést bemutató filmeket.