Nyugalom

Weér András író anyjával, a valaha ünnepelt színésznővel él együtt. Kapcsolatuk a szülő őrült magánmítoszának mániás rituáléit ismétli - és ismételteti el fiával. A tehetetlen egymásrautaltságban a szeretet és gyűlölet kötelékei béklyózzák őket egymáshoz. Érzelmi patthelyzet foglyai - ez a nyugalom szó első, „nyitó” értelme. Az anyát a külföldön zenei karriert befutó lánya köti az élethez, a múlt kudarcáért és a jelen nyomoráért a vele élő, őt ápoló fiút vádolja. A fiú a húg nevében írt, fiktív levelekkel tartja anyjában a lelket. Emellett novellákat ír az asztalfióknak, és úgy tűnik, hogy se vágya, se ereje, hogy kitörjön a félkatatón dermedtségből. Ebbe a szituációba érkezik Eszter, aki számára a kitörés lehetőségét, az anya számára pedig fia elvesztésének fenyegetését jelenti. Megbillen az egyensúly, ám Eszter is súlyos terhet hurcol, aminek feloldása nehéz feladat elé állítja a férfit.