Pharrajimos

A legújabb felmérések a világon élő cigányság létszámát 12 millióra becsülik. Közülük minden húsz-huszonötödik személy Magyarországon él. Kevesen tudják, hogy az európai államokat tekintve Románia, Bulgária és Spanyolország után hazánkban a legnagyobb a cigány népesség létszáma. Nemzeti történelmünk utóbbi bő fél ezredévét több nemzetiséggel, köztük a cigányokkal együtt éltük meg. S ha mélyebbre tekintünk, ismét közös gyökereket találunk. Ahogy a magyarok ősei, a cigány törzsek is Ázsiából indultak el mai lakhelyükre, a Kárpát-medencébe. A hazánkban élő cigányok (újabban elterjedt a roma – jelentése: ember - szó használata is) törzsek, nemzetségek (vicák), nagycsaládok, sőt, egy-egy kiemelkedő családtag, hozzátartozó szerint differenciáltak. Körükben emiatt is nagy szerepe van az idősek által őrzött hagyományoknak. Írásbeliség hiányában nincs írott történelmük, az általuk megéltek szájhagyományként, mesékben, mondákban és énekekben élnek tovább. A cigányok fájdalmas történeteiből, énekeiből kitűnik, hogy súlyos örökséget cipelnek; az évszázados kitaszítottságot, a társadalmon kívüliséget súlyos traumaként élték meg. A többségi társadalomnak sokkal jobban kellene ismerni a velünk együttélő cigányságot. Mélyebb ismeretekre, több együttérzésre, sok-sok segítségre lenne szükség. Filmünk, amely történetükbe nyújt bepillantást, az iskolai oktatás és nevelés számára is készült. A túlélők tapasztalatai, a megörökített történetek a II. világháború könnyes-véres éveiből származnak. A barbár korhullámban a zsidók mellett cigány honfitársainkat is kiterjedt üldöztetés, elhurcolás és golyózápor sújtotta. Az 1944-ben bevezetett cigány munkaszolgálat, a kényszermunka és a csoportos elhurcolás, deportálás soraikat ritkította. Nagykanizsától Várpalotáig, a komáromi Csillagerődig, a városszéli téglagyáraktól a budapesti Józsefvárosi pályaudvarig a cigányság számos vesztőhelyét találjuk Magyarországon. Filmünk tiszteletadás a fajgyűlöletben fogant népirtás ártatlan áldozatai előtt. prof. dr Szita Szabolcs