Menü betöltése...
»Utazás»Camino
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés

Camino

Spanyolország, Negreira

Ez az egyik szomorú különbség a fisterrás és az északi út között... Legalábbis ahogy én megéltem. Beloky az előző este küldött egy SMS-t: a negreirai szállás 22 ágya délután kettőkor már foglalt volt. Ugyan vannak sátrak az udvaron, de az esőprognózis kicsit nyugtalanító volt. Az északi úton akár még egy bő órát eltémázgattam volna a bárban. Érdekes/intelligens/művelt…

Spanyolország, Oviedo

Aztán nem elengedett kutya, nem is munkagép vagy tüntetés állja egy kanyarban az utamat, hanem egy bika! Falu közepe, hirtelen úgy meglepődtem, hogy a kamerát sem tudtam elővenni. Nincs sok tapasztalatom a szabadon mozgó bikákkal kapcsolatban, a Toldit olvastam, képes feldolgozását láttam a Daliás időkben (Gémes Józseftől), úgyhogy maradtam egy helyben…

Spanyolország, Zenarruza (Bolívar)

A szakaszon erdei utak és beton váltotta egymást, Olatz után van egy betonos emelkedő, embertelen. Ott találkozom az immár doyenné előlépett német úriemberrel, nagyon fáradtnak fest, kínálom vízzel, csokival. Van mindene, de a monostorba nem ért föl, remélem útközben talált magának szállást, és ki tudta pihenni magát. Ahogy az ember kilép egy erdei…

Spanyolország, San Esteban de Leces

Szóval meneteltem San Esteban felé, amit viszonylag könnyű volt megtalálni, elbűvölő középkori minifalu. Egy templom, temető, öt ház, kb. Az albergue zárva. Egy helyi áruszállító srác próbál biztató dolgokat magyarázni, de nem nagyon fogom fel, mit miért mond. Mindenesetre bent a villanyok égnek, mintha egy hátizsákot is látnék (meg persze ágyakat)…

Spanyolország, Llanes

Hiába énekeltek ma reggel is a madarak, elég volt kinézni az ablakon, hogy tudjuk, ez ma nem rövidnadrágos nap lesz. Ráadásul a szálláson a rossz hírek áttörnek mindenféle nyelvi akadályokat, estére már mindenki tudta, hogy a következő két napon esni fog. Hogy honnan tudtuk, az mindegy volt. Elhittük. - A tengerparti ösvények mindenesetre esőben is tökéletesen járhatók…
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!

Spanyolország, La Isla

Hihetetlen, hogy amikor az ember este úgy érzi, hogy na, holnap most már tényleg nem lesz képes egy lépést sem megtenni, és éjszaka fölébredve a lábai helyén valami meghatározhatatlan formájú fájó izét talál, akkor reggel fölkel, és... Egy fél óra múlva úgy érzi, hogy tulajdonképpen ma sem rosszabb semmivel, mint tegnap volt. Későn keltem, későn (10…

Spanyolország, Deba

Minden nap jól indul. Kis reggeli után még alig sajgó lábakkal végigvágtázod az első 4-5 kilométert, aztán jönnek a meglepetések. A mai téma az eltévedés. Háromszor vesztettem el a jelzést, és ennek megfelelően igazán jó tanácsot nem tudok adni, csak egyet: ne tévedjetek el! Mivel a többiektől nem hallok hasonlókat, valószínű velem lehet a baj. Amikor…

Spanyolország, Santa Irene

Az aszfalt után főleg telepített eukaliptusz- és fenyőerdők között gyalogoltam, erdészeti utakon. Néha művelt területek mellett. Ezeket mindig ragadozó madarak pásztázták előttem. Pár kilométer után megint átléptem a civilizáció határát, egy Pena nevű faluba botlottam, amiben csodaszép, de a szétesés előtt álló elhagyott kőházakat láttam. És nem messze…

Spanyolország, Cádabo-Baleira

Szép erdei utakon, közel a műúthoz haladok, és észreveszek egy újdonságot. Galíciában a jelzéseket szinte csak az elágazásokba teszik ki. És bizony, néha elég sokat gyalogol az ember nyílegyenesen vagy kacskaringózva két elágazás között. Ha bizonytalanok vagytok, szerintem a legjobb elmenni a következő elágazásig. Persze, ha van térképetek, jobb érzés…

Spanyolország, Cornellana

Szóval esik, eláll, esik, eláll, de végül inkább csak esik. Néha az utakon gyalogolva, egy-egy tanya környékén az ember nem is tudja, hogy sár és víz-e az, amiben gyalogol, de inkább nem is akarja tudni. Az útikönyvet néha elővéve kezdek rájönni, hogy a jelölt út egészen máshol megy, mint a leírt. Megint terveztem egy hosszabb szakaszt, 35 kilométer…

Spanyolország, Borres

Juan Carlos, aki utánam érkezik a szállásra, mondja, hogy Herminiánál evett egy zarándokmenüt. Csak sorolja a fogásokat (4 fogás, plusz desszert...) egymás után, és mondja, hogy alig bírt fölállni utána. Lehet, hogy ez Herminia taktikája, ugyanis meg is lehet nála szállni. Az árat nem tudom, a zarándokmenü tíz euró. Még Campiello után láttam egy házat…

Spanyolország, Zarautz

Még Orio előtt szegezte nekem egy sétáló bácsi a túrabotját, meg a kérdést: Csak így, egyedül? Aztán az igenlő választ hallva elmondta a nagy igazságot: Aki egyedül megy, az legalább nincs rossz társaságban. Az én esetemben azért ebben nem lennék biztos... Közben az izzadtság és a szintetikus anyagok kapcsolatából származó új szagokkal ismerkedem. Orióban…

Spanyolország, Colombres

Kerültünk a tenger felé, San Vicente de la Barquerába a strand felől érkeztünk, ismét egy hosszú séta a parton, megérte kerülni. A városon átszaladunk, utána rövidítés, fél négyig Colombresbe kell érnünk, utána fél nyolcig nincs recepció. Autóúton megyünk, de most annyira nem bánom, a hivatalos út azt hiszem elég nagyot kerül. Végülis néha belefér. Valamivel…

Spanyolország, Cee

Majd elfelejtettem, Peter ebéd közben seggigérőhajú hippi korszakából mesél az LSD élményeiről. Ezeket még azelőtt élte át, hogy én megszülettem. Riszpekt! :D És kiderül, igen, ő átkelt a folyón. Nem úgy, ahogy én próbáltam, botra támaszkodva, hanem a zsákját kézben tartva, a lépőköveken. Valahol, kicsit félút előtt esett bele a vízbe, akkor vágta el a térdét is…

Spanyolország, Tineo

Földutak, finom emelkedő, élmény gyalogolni. A pár perces záport már észre sem vesszük. Salasig együtt megyünk, de nekem ez túl kevés, megyek tovább egy kávé és egy bitter kas után. Közben befut egy spanyol kolléga, akit még Oviedóban láttam, az új bodenayai alberguébe tart. Én meg Tineoba. A város szélén a katalán brigád jön velem szemben, ők sem értik…

Spanyolország, Bilbao

Én már a repteret meglátva magyarázok bőszen, a kamera is előkerül (végül nem filmezek). Meguzsonnázunk a piknik-övezetben, aztán meglátom Bilbaót. Ösztönösen keresem az ismerős pontokat, és nyolc hónapnyi itt élés után van is néhány. - Etxebarría park, 250 lépcső, Zazpi kaleak, az atxuri nagypiac. Idegenvezetek, közben meg bámulom a házakat, amik nem voltak ott négy éve…

Spanyolország, Santiago de Compostela

Lavacollánál aztán az út szinte keresztezi a leszállópályát, rögtön ledobom a cuccot, és bő háromnegyed órán keresztül táncolok a szemerkélő esőben, egy leszálló repülőt várva. Közben nagyjából mindenki elmegy mellettem, akit korábban megelőztem. Ha negyed órával korábban érek oda, éppen elcsípek egyet, így viszont, bár hallok közben három felszállást…

Spanyolország, Comillas

Mi viszont mentünk tovább. Cóbreces környékén valami speciális mikroklíma van, bőven termő citrom- és narancsfákat láttunk, banánt, datolyapálmát, szép falusi vendéglátóhelyeket. Végre csodálatos erdei utakon gyalogoltunk, az az öt kilométer már-már emlékeztetett valami rendes túrázásra. Aztán Comillashoz közeledve olyan megdöbbentően középkori falvakon…

Spanyolország, Valdediós

Rövid sárfürdő után megérkezem Villaviciosába, a sidra fővárosába. Ennek majd remélem szentelek egy külön gasztro postot. Igyekszem ezekből is többet írni. Kevés kedvem van leülni, inkább megyek tovább, közeledik a pont, amit az útikönyvem az eddigi legfontosabb mérföldkőként említ. A Gijón-Oviedo elágazás. Megtalálom ezt is szerencsésen, és megyek…

Spanyolország, Meakaur (Morga)

Esővel indult a nap, olyannal, amit itt zirimirinek hívnak, valahol a ködszitáláson túl, de még messze nem az eső kategóriában. Az ember azt gondolja, hogy el sem fog ázni. Aztán, mire észreveszi, a mikroszkopikus méretű esőcseppek teljesen átitatják mindenét. Föl is vettem az esőcuccot, kb. fél órával azután, hogy eláztam, és tíz perccel azelőtt, hogy elállt az eső…
Oszd meg ezt az oldalt: Camino

Facebook

Twitter

Viber

Messenger

WhatsApp

Telegram

Skype

Blogger

Flipboard

LinkedIn

Reddit

Buffer

E-mail

Gmail