Hága (Nederland, Den Haag)

Oud Stadhuis (A régi Városháza 1900 ig))

Hága város Dél-Holland (Zuid-Holland) tartományban, melynek egyben tartományi fővárosa is, Amszterdam után - ma már - a második legnagyobb holland város, területe mintegy 100 km ².

Hága arisztokratikus város, s mint ahogy az egy arisztokratához illik, sok neve is van. A német Den Haagnak mondja, a francia La Haye-nak, az angol The Hague-nak. A hivatalos holland név 'a -Gravenhage, ami szó szerinti fordításban annyit tesz: „a gróf sövénye”, de a hétköznapi szóhasználatban csak Den Haag - ként emlegetik. (Persze ezt még mindig könnyebb kiejteni, mint a szomszédos tengeri üdülőhely, Scheveningen nevét, mert az ,,sz és az igen hangsúlyos „h egy idegen számára kimondhatatlan betűkombinációt alkot. A rosszindulatú pletykák szerint a Hágában élő külföldiek azért választották a város és a fürdőhely mellett a Wassen-aar negyedet lakóhelyül, mert annak a nevét legalább ki tudják mondani).

Het Vredespaleis (A Békepalota)

Hágában működik a holland parlament, kormány és a Royal Court (itt él és dolgozik Beatrix holland királynő), az összes minisztérium és követség valamint a Raad van State (Államtanács).

Hága a világ igazságügyi fővárosa is, itt működik a Nemzetközi Bíróság, az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve. (A Nemzetközi Bíróság nem tévesztendő össze a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik, pl.: háborús vagy emberiesség elleni bűnök stb.)

Hágának több mint hét évszázados múltja van, 1242-ben bukkan fel először a település neve: Die Haghe formában. Ahogy már korábban szó volt róla, feltehetően egy sajátos formájú sövény adta a nevet, ami talán egy vadászlakot vett körül, ugyanis I. Thierry, fríz grófnak itt volt a vadászterülete. Amikor kevéssel később II. Vilmost, Hollandia grófját német királlyá koronázták, az uralkodó kibővítette, várkastéllyá alakíttatta át az egykori vadászlakot. Fia, V. Flóris, folytatta az építkezést, néhány évtized elteltével pedig Bajorországi Albert idehozta udvarát, a várkastélyból város „nőtt”. 1586-ban a spanyol uralom ellen felkelt németalföldi tartományok vezetői itt gyűltek össze és ugyancsak itt pecsételődött meg Hollandia, Svédország és Anglia hármas szövetsége XIV. Lajos francia király ellen is.

Lehet, hogy itt még eredeti..

Maga Hollandia tartomány, amelynek Hága a fővárosa lett, sokkal gazdagabb és hatalmasabb volt a németalföldi „aranykor idején, mint a város - ez magyarázza, hogy Hága nem jutott olyan kiváltságokhoz, mint amelyekkel más városok rendelkeztek. Érdekes módon Louis Bonaparte, Napóleon öccse, akit a francia császár Hollandia királyának tett meg, ruházta fel először privilégiumokkal Hágát, jóllehet maga előbb Utrechtben, később Amszterdamban székelt. Orániai Vilmosnak a holland trónra lépése után lett Hága a fővárosa az országnak. Fia, II. Vilmos király továbbfejlesztette és szépítette a várost.

A napóleoni háborúk után, a mai Belgium és Hollandia Egyesült Holland Királyság néven alkotnak puffert Franciaország ellen. („Puffer-állam: két nagyobb állam érdekeinek ütközőpontját tevő állam. Igen gyakran mesterségesen alkotják éppen az ütköző érdekek mérséklésére.” - Révai Nagylexikon). Ezután Brüsszel és Hága két évenként felváltva látja el a főváros szerepét, de a kormány marad Hágában. És így történik ez 1830-ban, a Belgiumtól való szétválás után is, Amszterdam lesz a főváros, de a kormány székhelye Hágában marad.

A XIX. század végétől kezdve egész sor békekonferencia fűződik Hága nevéhez. Az első Oroszország javaslatára ült össze 1899. májusában 26 ország részvételével „a fegyverkezés csökkentésére és a béke biztosítására . A szárazföldi hadviselés törvényeiben állapodtak meg a részvevők, így például a gázok és robbanó golyók betiltásában. 1907-ben Theodor Roosevelt elnök kezdeményezésére 44 ország képviselői tárgyaltak ismét a holland fővárosban, ahol fontos nemzetközi jogi szabályokban állapodtak meg a hadviselést illetően. 1929-ben és 1930-ban további fontos nemzetközi konferenciák színhelye lett Hága, amelynek világhírű Békepalotáját ( Vredespaleis ) egy évvel az első világháború kitörése előtt, 1913. augusztusában adták át rendeltetésének. Ebben az épületben működik a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Jogi Akadémia. (A bíróságnak 1993 és 2003 között magyar bírája is volt Herczegh Géza személyében).

Érdemes még tudni, hogy Hága ad otthont több mint 150(!!!) nemzetközi szervezetnek is. Természetesen mindet nem fogom felsorolni, csak néhány ismertebbet:

Nemzetközi Bíróság - International Court of Justice (ICJ)

Nemzetközi Büntetőbíróság - International Criminal Court (ICC)

Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia - Hague Academy of International Law

Hágai Nemzetközi Magánjogi törvény Konferencia (Hágai Konferencia) - Hague Conference on Private International Law , (HCCH)

Az Európai Unió Nemzeti Ügyészek Testülete - Eurojust

Európai Rendőrségi Hivatal - European Police Office (Europol)

Képviselettel nem rendelkező Nemzetek és Népek Szervezete - Unrepresented Nations and Peoples Organization

NATO Konzultációs, Vezetési és Irányítási Ügynökség - NATO Consultation, Command and Control Agency , (NC3A)

Európai Könyvtár - The European Library.

Hága nagyon fontos szerepet játszik Európa üzleti életében is, a városban van a Royal Dutch Shell (közismertebb nevén a Shell), a világ második legnagyobb energetikai vállalatának a székhelye (a BP és az EXXON is magáénak mondja az elsőséget), itt vannak a világ vezető biztosítói: AEGON, ING Group, NN. A világ legnagyobb mérnöki vállalatának, a Siemens AG-nak is hágai központja van, csakúgy, mint a T-Mobile mobiltelefon hálózat üzemeltetőjének és a TNT-nek is.