Berlinben felkerestük a szállóhelyünket, ami a főváros előkelő negyedében volt, direkt a sétálóutcában (Kurfürstendamm). Az Amédia**** hotel szinte beleolvadt az üzleti kirakatok és vendéglátó egységek közé, sokszor simán elsétáltunk mellette, mielőtt észrevettük volna.
Egyszerre ritkán jöhet 40 vendég, mert a recepción láthatólag túl voltak terhelve a feladattal…▶
A Pyramidenkogel tornyába természetesen lifttel mentünk fel... bár a sportosabbak lépcsőzhettek is. Onnan aztán gyönyörűen beláttuk a wörthi-tó panorámáját. Le is fotóztam a körbeölelő hegyeket, szigeteket, félszigeteket... szóval az egész tavat és környékét. Sőt a keutschacheri tóra is jó volt a rálátás a csodálatos őszi napsütésben.
A Pyramidenkogel…▶
Érdemes megnézni a Karnak templom romjait, hiszen ebben az emberiség által valaha épített legnagyobb templomegyüttesben 30 fáraó uralkodott és építkezett.
Amúgy romjaiban is lenyűgöző ez a komplexum, főleg a gigantikus oszlopcsarnok, ahol 134 darab papiruszfejes hieroglifás oszlop a maga 21, illetve 15 méteres magasságával kelt mágikus hatást. Körülbelül…▶
Volt bőven néznivaló Puerto de la Cruz-ban és környékén. Többször lelépcsőztünk a partra a papagájos utcai fotós embert kikerülve, aki már tudta, hogy minket nem kell kérdeznie fényképezkedés végett. A szoborember is biccentett egyet ha elmentünk mellette, aztán ismét megmerevedett.
Lent a parton óriási hullámok ostromolták a nagyméretü fekete kockatömbökkel…▶
Hajnalban kellett kelnem, mert már 06:00 kor jöttek értem. Mikor a hegyek közé értünk, még ködpárában úszott a völgy és a zöld tó mellett elhaladva megállapítottuk, hogy már igen kiapadt. Kiszedtük a hátizsákokat a csomagtartóból és a hátunkra vettük. A Nordic-botjaim is vittem, „biztos ami biztos“ alapon. Persze, hogy jól tettem. Ezen a napon 10 órán…▶
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Siena meglátogatása után a középkor Manhattan-je, San Gimignano esett útba. Már kíváncsian vártam a dombra épült lakótornyokkal megtűzdelt várost.
Egy üzlet parkolójában álltunk meg feltölteni az üdítőkészletet. Míg a többiek vásárolgattak, addig én felkapaszkodtam az egyik meredek utcán, ahonnan már rá lehetett egy-két toronyra látni. Innen jó képeket…▶
Egynapos buszkirándulás keretében megnéztük az egész szigetet. Na ja, körbebuszoztuk, mert a pillangók völgyébe nem vittek bennünket, ugyanis ebben az időszakban már nem lehet medvelepke-rajzást látni.
Voltunk Lindos-ban (3500 éves falucska, fehér kocka alakú házakkal, egy kisebb, de érdekes templommal, fehér és fekete kavicsokból kirakott járdamozaikokkal…▶
Ezen a napon meg akartuk nézni a világ leghíresebb ferde tornyát. Písában leparkoltunk az egyik Szupermarket parkolójában, ahonnan elsétáltunk a Csodák teréhez (Campo dei Miracoli), ahol a Dóm és a Keresztelőkápolna épülete is van. A kapun beérve pazar látvány tárult elénk: élénkzöld ápolt gyeppel körülvéve három fehér márványépületben is gyönyörködhettünk egyszerre…▶
Autóba ülve bekapcsoltuk az iPhone navigálóját, ami szűk utcákba és valami járhatatlan erdei útra vitt bennünket... ezért inkább magunktól próbáltunk eligazodni. Követtük a többi autót a szerpentinen, ami aztán hosszan kanyargott, mint valami veszett, részeg kígyó. Letértünk a Masca hasadék felé, de sokáig nem jutottunk, mert vastag ködbe keveredtünk…▶
Úgy hozta a sors, hogy idén még Berlinbe is ellátogathattam, bár nem volt betervezve. Férjem munkahelye szervezte a kirándulást a dolgozóknak, de mivel kevés jelentkező jött össze, így mindenki vihette a jobbik felét is magával… párom esetében jómagam jöhettem elsőként szóba. Még szerencse!
Pénteken hajnalban indultunk útnak. Egy busz vitt bennünket zuhogó esőben a bécsi repülőtérig…▶
Délelőtt beültünk a Golf-ba és nyugatnak vettük az irányt. Útközben megálltunk egy Mc-Donad´s-nál, ahol megreggeliztünk. A férjem még rendelt egy halasszendvicset elvitelre, de a csaj másnak pakolta véletlenül be, így várni kellett egy keveset, de vigaszdíjként kaptunk egy fagyit nyalogatni.
Knossos-ba hamar eljutottunk... ott jó hosszú sorba kellett beállni a jegyekért…▶
Mikor vége van a nyárnak és hűvös szelek járnak“… na ilyenkor szokott rám jönni, hogy szívesen mászkálok temetőkben. A temetők békések: ott soha senki nem kiabál, oda emlékezni és elmélkedni járnak az emberek. A temetők segítenek földolgozni a halál tudatát. Ezen a napon azonban ez nem nekem jutott az eszembe. Eredetileg az IKEA áruházba mentünk…▶
Sétálgattunk Rachau-ban, Európa eddig legmagasabbra épített fából készült sétaútján a fakoronák közt.
Érdekes kirándulóhely szép kilátással, ami olyan érzést kelt mintha egyik magaslesről a másikra mennél. Aki nem szeret lépcsőzni, az jobb ha kihagyja, mert 28 tornyot és több mint 700 lépcsőfokot lehet megmászni. Vannak persze pihenő padok asztallal…▶
Másnap elbicegtem ismét a buszmegállóhoz. Egy kék, Submarine Safaris feliratos busz vett fel bennünket. Az idegenvezető csaj nagyon szimpatikus volt, az úton sok mindenről tájékoztatott bennünket.
Ismét ködben indultunk el otthonról, és mire a déli partra értünk sütött a nap. Már várt ránk a sárga tengeralattjáró. Mikor lemásztunk a belsejébe…▶
Hurghadá-tól délre 40 km-t buszoztunk szemetes homokkupacok közt mire megérkeztünk a hotelunkhoz: a Makadi Palace*****-hoz. A kapu után egy filmbe illő kulissza tárult elénk. Csodálatos, hogy mit varázsoltak a turistáknak! Mintha egy palotában lettünk volna az 1001 éjszaka meséiben. Pálmákkal, virágokkal, 8000 m²-es úszómedencével és zöld gyeppel…▶
Kétszeri átszállással kb. félórán át vitt fel bennünket 2.236 m magasba a három Sikló (Reisseckbahn) 82%-os kaptatón. Ott még volt egy kis időnk a környező hegyeket és a kilátást a Möllthal-ra ( Möllvölgyre) fényképezni, míg megérkezett a kisvasút.
Ez állítólag Európa legmagasabban közlekedő kisvasútja, ami kb. két kilométeren át egy alagútban zakatol…▶
Bár a férjemnek már semmi kedve nem volt az autókázáshoz, mégis rábeszéltem, hogy nézzük meg a Szahara- homokos strandot Santa Cruz-nál. Teneriffa fövárosáról az elsö benyomás az, hogy büdös. Sokszor kibírhatatlan a köolajfinomító gázolaj szaga, ha szembe fúj vele a szél.
Mire odaértünk Playa de las Teresitas strandra már késő délután lett, de…▶
A buszmegállóban simán felvett bennünket a kirándulóbusz (anélkül, hogy elé vetettük volna magunkat-igaz kicsit futhattunk utána!), amivel a ködös Puerto de la Cruz-ból a napos déli partra utaztunk. Csodálkozásom akkor hágott a tetejére, mikor egyórás út után a mólón várva délelőtt tízkor majdnem lepörkölte a nap a hajat a fejem tetejéről. Micsoda éghajlati…▶
Napsütés minden mennyiségben... tengerben, uszómedencében lubickolás... fagyizás, esti séták, fincsi kaják és egy szép hotelszoba tengerre néző erkéllyel. Ez minden Rovinj-ba, a Horvát-tengerparton.
Öten mentünk, mi ketten a férjemmel, a barátnőm a párjával és a sógornőm. Közvetlenül a tengerparton voltunk, pár lépésre a strandtól, csúszdáktól és uszómedencéktöl…▶
Hajnali fél háromkor kelés... fél négykor indulás. Kilenc órán át 800 km ingerszegény autópálya, egy német McDonaldsban elfogyasztott reggeli és háromszor tízperces pisiszünet után végre megláttuk a hullámvasút sziluettjét. Megérkeztünk Rust-ba. Itt található Németország Disneyland-je az Európapark.
Miután elfoglaltuk a tágas és barátságos szobánkat…▶
Oszd meg ezt a blogot: Ildikó Kiss Einzinger utazási blogja
Utazási blog
116 
0 
0
Németország, K!SS* Amedia Hotel, Berlin
Ausztria, Keutschach am See, Pyramidenkogel kilátó
Egyiptom, Luxor, Karnak templom
Spanyolország, Kanári sziget, Tenerife, Puerto de la Cruz, Botanikus kert
Olaszország, K!SS* Albergo, Ristorante da Pasquino, Toszkána
Görögország, Lindos, Rodosz sziget
Horvátország, Rovinj, Villas Rubin Resort
