Egyszer kirándultunk is a szlovéniai háromnapos nyaralásunk alatt, de csak Piran-ig jutottunk. Ott felmásztunk az erődre és fentről gyönyörködtünk a városban. Csodálatos kilátás nyílt onnan a tengerre is, ahol éppen egy fenséges ötárbócos vitorlás ringatózott a távolban. Mint később megtudtuk a neves „Royal Clipper”- hez volt szerencsénk. Ez az egyetlen…▶
Első állomás a Bavaria filmstúdió, ahol először a Bulllyversum-ot néztük meg, ahol Bully Herbig filmjeibe kaptunk betekintést. (pl. „A Manitu bocskora , „A zűrhajó , „Lizi & Yeti , „Asterix az olimpián , „Wickie ,....stb.).
Játszani is lehetett... pl. versenyeztünk, hogy ki tudja gyorsabban hajtani a sínjárgányt, ki tud több üveget lelőni a bárban…▶
Autóba ülve bekapcsoltuk az iPhone navigálóját, ami szűk utcákba és valami járhatatlan erdei útra vitt bennünket... ezért inkább magunktól próbáltunk eligazodni. Követtük a többi autót a szerpentinen, ami aztán hosszan kanyargott, mint valami veszett, részeg kígyó. Letértünk a Masca hasadék felé, de sokáig nem jutottunk, mert vastag ködbe keveredtünk…▶
Tengerpaaart???!!! Kérdezték sokan csodálkozva, mikor mondtam, hogy hol lesz a toszkánai szálláshelyünk. Ott van tenger? Hát igen, először én is a szőlőlugasos mediterrán házakat nézegettem az interneten, de aztán úgy gondoltam, hogy kössük össze a kellemeset a hasznossal és egy strand közeli hotelt választottam kiindulópontnak a kirándulásainkhoz.…▶
Firenze mindenképp a listán volt mindannyiunk fejében, tehát elindultunk megnézni. Az autópályán hamar oda is értünk. Leálltunk egy árnyékos helyen a vasút mellett és váltottunk parkolójegyet pár órára. Itt ismét a kreatív behajtani tilos táblák ugrottak legelőször elénk az utcákban, amiken most már jót mulathattunk.
Erről a városról az embernek…▶
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Barátném adott telefonon keresztül egy tippet, hogy nézzük meg a pálmastrandot Vai-ban. Hát kicsit messze volt az... a sziget legkeletibb csücskében... már azt hittem soha nem érünk oda. Végül is megérte, mert szinte egy más világba cseppentünk. Hatalmas datolyapálmák koszorúzták az aprókavicsos-homokos partot, gyorsan be is ugrottunk a vízbe pancsolni…▶
Úgy hozta a sors, hogy idén még Berlinbe is ellátogathattam, bár nem volt betervezve. Férjem munkahelye szervezte a kirándulást a dolgozóknak, de mivel kevés jelentkező jött össze, így mindenki vihette a jobbik felét is magával… párom esetében jómagam jöhettem elsőként szóba. Még szerencse!
Pénteken hajnalban indultunk útnak. Egy busz vitt bennünket zuhogó esőben a bécsi repülőtérig…▶
Szerencsésen megérkeztünk Korfu (Kerkyra) szigetre ahol 22:30-kor még 26 fokot mutatott a hőmérő. A bőröndöm először nem ismertem meg, mert elveszett róla az új öv. A késő éjszaka ellenére is vadul dudáló buszsofőrrel egymás után álltunk meg halványan kivilágított Hotelek előtt, ahol pár ember kiszállt és eltűnt a sötétségben. Végre mi is célhoz értünk…▶
A buszmegállóban simán felvett bennünket a kirándulóbusz (anélkül, hogy elé vetettük volna magunkat-igaz kicsit futhattunk utána!), amivel a ködös Puerto de la Cruz-ból a napos déli partra utaztunk. Csodálkozásom akkor hágott a tetejére, mikor egyórás út után a mólón várva délelőtt tízkor majdnem lepörkölte a nap a hajat a fejem tetejéről. Micsoda éghajlati…▶
Tenerife, vagyis ahogy a németek mondják Teneriffa (ezentúl így is írom, mert jobban tetszik) egy nagyon érdekes vulkanikus eredetű sziget egzotikus növényekkel, bizarr tájjal és alvó vulkánokkal. Ezért csendben, lábujjhegyen közlekedtünk a két hétben, nehogy felébresszük valamelyiket is. ,)
Amúgy simán nyaralhatsz heteket úgy, hogy a legnagyobbat…▶
Ismét szemerkélt az eső és május közepe ellenére 16°-ot mutatott a hőmérő. Brrrr... Meg is kérdeztük a kikötőben, hogy melyik Jadrolinija komp megy melegebb éghajlatú irányba és mennyibe kerülne az út? Aztán úgy döntöttünk, hogy az a plusz 3°, vagy 4° pl. Görögországban nem ér meg annyit!
Ezekután kóvályogtunk egyet az óvárosban és a piacon, de nem…▶
Mikor elindultunk, akkor azt se tudtam hová… mert csak annyit árultak el, hogy sportosan kell hozzá öltözni. Megpróbáltam valamilyen trükkel kihúzni belőlük az út folyamán, hogy mire készülnek velem, de sehogy se sikerült… így még nagyobb izgalomba estem, mint szokásom. Már felkészültem a legrosszabbra is lélekben, mégpedig arra, hogy valamilyen repülő…▶
A Pyramidenkogel tornyába természetesen lifttel mentünk fel... bár a sportosabbak lépcsőzhettek is. Onnan aztán gyönyörűen beláttuk a wörthi-tó panorámáját. Le is fotóztam a körbeölelő hegyeket, szigeteket, félszigeteket... szóval az egész tavat és környékét. Sőt a keutschacheri tóra is jó volt a rálátás a csodálatos őszi napsütésben.
A Pyramidenkogel…▶
Beugrottunk a Faak am See helységben levő modellvasút kiállításra, ahol két nagyobb gondosan és részletesen kidolgozott terepasztalon közlekednek menetrendszerűen a kicsi villanyvonatok.
Egy stájer férfi készítette el ezt a minivilágot itt a karintiai Faaker tó partján. A hobbiként indult kisvasút gyűjteményéből mára turistalátványosság fejlődött ki…▶
Most repültem harmadszorra, úgyhogy még izgalmas a repülés, főleg amikor göröngyös úton repülünk. Egy kis verekedés után sikerült az ablaknál helyet foglalnom, tehát gyönyörködhettem a ködben. NIKI-FLY-al repültünk, egészen új gép volt, de remélem nem akkor tesztelték. Képernyőn mutatták, hogy merre járunk éppen és pont a Balaton felett repültünk el…▶
Még soha nem voltunk úgy, hogy minél délebbre megyünk, annál hidegebb lett volna. Ahányszor megálltunk pihenni, egyre rosszabb lett az idő... először szélvihar lökdösött bennünket, majd a hideg esőt is a nyakunkba csapta. Mire Omis-ba értünk, szerencsére már csak szemerkélt.
Mikor kikászálódtam az autóból egyből az jutott eszembe, hogy ezentúl is…▶
Mikor vége van a nyárnak és hűvös szelek járnak“… na ilyenkor szokott rám jönni, hogy szívesen mászkálok temetőkben. A temetők békések: ott soha senki nem kiabál, oda emlékezni és elmélkedni járnak az emberek. A temetők segítenek földolgozni a halál tudatát. Ezen a napon azonban ez nem nekem jutott az eszembe. Eredetileg az IKEA áruházba mentünk…▶
A királyok völgyébe (a fáraók és nemesek temetőhelye) nem szabadott fényképezőgépet bevinni. De sok fényképeznivaló nem is volt, mert a falakra festett hieroglifákon kívül különös látnivaló nincs, a három sírkamrából amit megnéztünk, csak egyben állt egy szarkofág. Mégis meglepően hat a tágas tér, mert az ember valami szűk kriptára számít először.
Lent…▶
Első nap a keleti autópályának vettük az irányt... de így is sokat láttunk a tengerből. Türkizkék-zöld hullámok fehér tajtékkal csapkodták a parti sziklákat... Néha felbukkant egy egy elhagyatott strand is, de sajnos tele szeméttel, úgyhogy meg se álltunk a következő városig.
Agios Nikolaos a keleti part egyik jelentős városa. Velencei kikötője nem…▶
Másnap elbicegtem ismét a buszmegállóhoz. Egy kék, Submarine Safaris feliratos busz vett fel bennünket. Az idegenvezető csaj nagyon szimpatikus volt, az úton sok mindenről tájékoztatott bennünket.
Ismét ködben indultunk el otthonról, és mire a déli partra értünk sütött a nap. Már várt ránk a sárga tengeralattjáró. Mikor lemásztunk a belsejébe…▶
Oszd meg ezt a blogot: Ildikó Kiss Einzinger utazási blogja
Utazási blog
116 
0 
0
Szlovénia, K!SS* Piran
Németország, Grünwald, Bavaria Filmstúdiók
Spanyolország, Kanári sziget, Tenerife, Guía de Isora, Abama Hotel Golf & Spa*****
Olaszország, K!SS* Lido di Camaiore
Görögország, Kréta sziget, Vai
Horvátország, Split
Ausztria, K!SS* ZIPLINE/Gröbming
Egyiptom, K!SS*A királyok völgye
