Napsütés minden mennyiségben... tengerben, uszómedencében lubickolás... fagyizás, esti séták, fincsi kaják és egy szép hotelszoba tengerre néző erkéllyel. Ez minden Rovinj-ba, a Horvát-tengerparton.
Öten mentünk, mi ketten a férjemmel, a barátnőm a párjával és a sógornőm. Közvetlenül a tengerparton voltunk, pár lépésre a strandtól, csúszdáktól és uszómedencéktöl…▶
Autót váltottunk, igaz 10 Eurót rá kellett fizetni, de annyit megért a több lóerő, klímaberendezés és a vizálló burkolat. Kicsit szerencsétlenkedtünk vele, mert a rádiót nem tudtuk bekapcsolni, álandóan valamilyen kódot kért, plusz az utastéri ajtókat se sikerült kinyitnunk, de végül mikor visszaadtuk, akkor elmagyarázták mit kellett volna tennünk.
Ezen…▶
Hajnalban kellett kelnem, mert már 06:00 kor jöttek értem. Mikor a hegyek közé értünk, még ködpárában úszott a völgy és a zöld tó mellett elhaladva megállapítottuk, hogy már igen kiapadt. Kiszedtük a hátizsákokat a csomagtartóból és a hátunkra vettük. A Nordic-botjaim is vittem, „biztos ami biztos“ alapon. Persze, hogy jól tettem. Ezen a napon 10 órán…▶
Barátném adott telefonon keresztül egy tippet, hogy nézzük meg a pálmastrandot Vai-ban. Hát kicsit messze volt az... a sziget legkeletibb csücskében... már azt hittem soha nem érünk oda. Végül is megérte, mert szinte egy más világba cseppentünk. Hatalmas datolyapálmák koszorúzták az aprókavicsos-homokos partot, gyorsan be is ugrottunk a vízbe pancsolni…▶
Volt bőven néznivaló Puerto de la Cruz-ban és környékén. Többször lelépcsőztünk a partra a papagájos utcai fotós embert kikerülve, aki már tudta, hogy minket nem kell kérdeznie fényképezkedés végett. A szoborember is biccentett egyet ha elmentünk mellette, aztán ismét megmerevedett.
Lent a parton óriási hullámok ostromolták a nagyméretü fekete kockatömbökkel…▶
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!
Ezen a napon már 8:30-kor megreggeliztünk kivételesen közösen, mert hajókirándulás volt a programon. „Homer kisebb halászhajója már várt ránk a kijáratnál a folyón ringatózva. Huszonöten voltunk a kapitánnyal és feleségével együtt, akik aztán egész úton Ouso+lemon-al, savanyú fehérborral és iható vörösborral kínálgattak bennünket. Húsz Eurót fizettünk fejenként…▶
Délután 1 óra körül értünk Bad Hofgastein-be, ahol az egyik tágas és szép vállalati apartmanba költöztünk be. Ezért nem is csodálkoztam azon, hogy belebotlottunk vásárolgatás közben férjem két munkatársába is, idejárnak ugyanis sokan a cégtől kikúrálni magukat.
Érdemes volt ide elutazni - állapítottam meg - már szendvicset majszolva a kúrapark egyik tóparti padján…▶
Szép napos vasárnap lévén, úgy döntöttünk nem fekszünk el ebéd után a tévé előtt, hanem elindulunk a hegyekbe. Délután kettőre már meg is volt a jegyünk a Schneeberg-i Szalamander kisvasútra. Ez egy zöld-sárga foltos fogaskerekű, amivel könnyedén feljuthatunk Alsó- Ausztria legmagasabb hegyére. Aki nem akar két személyre 70 Eurót kiadni, az gyalogosan is megteheti a hegyre vezető utat…▶
Reggeli után úgy gondoltuk, átugrunk a szomszédos Lucca-ba. Ez a város Puccini szülővárosa és a textilgyártásban volt régebben nagyobb jelentősége, míg a szövőmesterek el nem menekültek Velencébe a zűrös politikai helyzet miatt. Az utóbbi időben azzal keltette magára a figyelmet, hogy történelmi belvárosából a városi tanács kitiltotta a különböző külföldi…▶
Egyszer kirándultunk is a szlovéniai háromnapos nyaralásunk alatt, de csak Piran-ig jutottunk. Ott felmásztunk az erődre és fentről gyönyörködtünk a városban. Csodálatos kilátás nyílt onnan a tengerre is, ahol éppen egy fenséges ötárbócos vitorlás ringatózott a távolban. Mint később megtudtuk a neves „Royal Clipper”- hez volt szerencsénk. Ez az egyetlen…▶
Sétálgattunk Rachau-ban, Európa eddig legmagasabbra épített fából készült sétaútján a fakoronák közt.
Érdekes kirándulóhely szép kilátással, ami olyan érzést kelt mintha egyik magaslesről a másikra mennél. Aki nem szeret lépcsőzni, az jobb ha kihagyja, mert 28 tornyot és több mint 700 lépcsőfokot lehet megmászni. Vannak persze pihenő padok asztallal…▶
Mikor vége van a nyárnak és hűvös szelek járnak“… na ilyenkor szokott rám jönni, hogy szívesen mászkálok temetőkben. A temetők békések: ott soha senki nem kiabál, oda emlékezni és elmélkedni járnak az emberek. A temetők segítenek földolgozni a halál tudatát. Ezen a napon azonban ez nem nekem jutott az eszembe. Eredetileg az IKEA áruházba mentünk…▶
A buszmegállóban simán felvett bennünket a kirándulóbusz (anélkül, hogy elé vetettük volna magunkat-igaz kicsit futhattunk utána!), amivel a ködös Puerto de la Cruz-ból a napos déli partra utaztunk. Csodálkozásom akkor hágott a tetejére, mikor egyórás út után a mólón várva délelőtt tízkor majdnem lepörkölte a nap a hajat a fejem tetejéről. Micsoda éghajlati…▶
Hazafelé megpihentünk a Wolfgangsee partján. Mindenkinek ajánlom ha Salzburg felé jár St.Wolfgang-ot, mert azt külön kell megkeresni, hiszen nem direkt az autóút mellett található.
Varázslatos helység, ami egy itt forgatott komédia alapján lett híres, azóta sokan felkeresik és fényképezik a Weiße Rössel Hotelt. A hotel különlegessége a tavon lebegő pezsgőfürdő…▶
Útba esett éppen Riegersburg, így meglátogattuk a várát. A várkastély egy 482 méter magas sziklára épült, amelyet gyalogosan és felvonóval is meg lehet közelíteni. Mi a felvonót választottuk. A felvonóhíd után a fellegvárba csak belépődíj ellenében lehet bejutni.
Érdekessége az, hogy erődítményként is nagyszerűen megállta a helyét, mert se a magyar…▶
Egynapos buszkirándulás keretében megnéztük az egész szigetet. Na ja, körbebuszoztuk, mert a pillangók völgyébe nem vittek bennünket, ugyanis ebben az időszakban már nem lehet medvelepke-rajzást látni.
Voltunk Lindos-ban (3500 éves falucska, fehér kocka alakú házakkal, egy kisebb, de érdekes templommal, fehér és fekete kavicsokból kirakott járdamozaikokkal…▶
Ezen a napon sivatagot akartunk nézni: dűnéket, homokot, koszt akartunk lábunk alá, testünkön, fogunk között. A jeep-be éppen elterpeszkedtünk mire kiderült, hogy még hat embert akarnak mellénk begyömöszölni. Szerencsére velünk utazott az idegenvezető, ami jó jel arra is, hogy a legjobb autóvezetőt kaptuk... egy vicces arab bácsit, aki állandóan csapkodta…▶
Hajnali fél háromkor kelés... fél négykor indulás. Kilenc órán át 800 km ingerszegény autópálya, egy német McDonaldsban elfogyasztott reggeli és háromszor tízperces pisiszünet után végre megláttuk a hullámvasút sziluettjét. Megérkeztünk Rust-ba. Itt található Németország Disneyland-je az Európapark.
Miután elfoglaltuk a tágas és barátságos szobánkat…▶
Siena meglátogatása után a középkor Manhattan-je, San Gimignano esett útba. Már kíváncsian vártam a dombra épült lakótornyokkal megtűzdelt várost.
Egy üzlet parkolójában álltunk meg feltölteni az üdítőkészletet. Míg a többiek vásárolgattak, addig én felkapaszkodtam az egyik meredek utcán, ahonnan már rá lehetett egy-két toronyra látni. Innen jó képeket…▶
Megkerestük Strunjan strandját, ahol csak a parkolásért kellett fizetni. Azért Strunjan, mert azt olvastam, hogy környezetét nemzeti parkká nyilvánították és a strandja is érdekes a fölé magasodó sziklafallal és az édesvizű tavával. Hát én hiába meresztgettem a szemeim, mert sziklát azt sehol se láttam… a tavat és a piráni templomot a tengerbe nyúló félszigeten viszont igen…▶
Oszd meg ezt a blogot: Ildikó Kiss Einzinger utazási blogja