Eltűnt Árpád-kori falu 1 - Csepely falu

Csepelypusztai templomrom 05

Veszprém felől érkezve, még Nagyvázsony előtt Ajka irányában jobbra, majd vagy az első, vagy a második földúton balra be kb. 400 méterre találhatóak a XIII. századbeli román stílusú pusztatemplom romjai.

Mi a második földúton mentünk be. Ebből az irányból a templomrom előtt a Csepely család kúriájának falmaradványai is megtalálhatóak. A házban katonáskodó vagy lovag ember élhetett, a régészeti kutatások során itt megtaláltak egy buzogányt és aranypénzt, reneszánsz aranygyűrűt és egy hatszögletű kőmozsarat.

Csepelypusztai templomrom 01

Csepely falut a mai térképeken ne keressük.

A község középkori romjait a Veszprémet Tapolcával összekötő országút ajkai elágazásánál, északnak fordulván a 25-ös kilométerkőnél, Felső-Csepely puszta romladozó házaival szemközt egy földútra letérve lehet megközelíteni. Egy magaslat melletti, szántófölddel körbefogott, elvadult erdőcskében, bozótoson átvágva találhatjuk meg az Árpád-kori Csepely falu maradványait, a pusztatemplom és egy lakóház romját.

A település és az épületmaradványok története a XI. századig vezethető vissza: 1086-ban, majd 1135-ben kelt az a vélhetően hamis oklevél, amelyben Csepely falu a bakonybéli bencés apátság szőlőtermő birtokaként szerepel.

Csepelypusztai templomrom 02

Az első hitelt érdemlő adat 1233-ból származik Csepelyről, amelynek lakói ekkor királyi vadászok és udvari pohárnokok voltak. Adót nem fizettek. Az 1333 és 1335 közötti pápai tizedjegyzék megnevezi a község plébániáját.

Károly Róbert uralkodása idején is vadászok laktak Csepelyen, akiknek kiváltságát V. László 1453-ban újra megerősítette. A település földesurai az első vázsonyi lakótornyot építtető Vezsenyi család leszármazottai voltak, akikkel a község kisnemesei örök viszályban álltak jogsérelmeik miatt.

Mátyás király 1472-ben Vázsonykő urának, Kinizsi Pálnak adta a falut, a Kab-hegyi erdőkkel együtt, a törökverő főkapitány azután továbbajándékozta a pálos szerzeteseknek.

A falu lakossága a XVI. század első felétől fogyásnak indult. 1531-ben még 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze. A század második felétől nem tudunk adózókról.

Csepely sorsát valószínűleg egy török támadás, az 1600-as nőzséri ütközet pecsételte meg. A falu megmaradt lakói Vázsonyba menekültek, és vissza sem tértek.

Kinizsi Pál özvegye, Magyar Benigna révén ugyan a Horváthokra szállt a terület tulajdonjoga, ám egy 1651-ben kelt levélben a pálosok bérbe adott birtokainak sorában említik Csepely négy elhagyott jobbágyportáját.

Amikor a szultáni sereg 1663-ban megtámadta és felgyújtotta Vázsonyt, alighanem Csepely maradványai is ugyanerre a sorsra jutottak.

További túra - és egyéb videóért iratkozz fel YOUTUBE csatornámra: https://www.youtube.com/user/MCBUBU0