K!SS* Strunjan

Látkép a piráni templommal

Megkerestük Strunjan strandját, ahol csak a parkolásért kellett fizetni. Azért Strunjan, mert azt olvastam, hogy környezetét nemzeti parkká nyilvánították és a strandja is érdekes a fölé magasodó sziklafallal és az édesvizű tavával. Hát én hiába meresztgettem a szemeim, mert sziklát azt sehol se láttam… a tavat és a piráni templomot a tengerbe nyúló félszigeten viszont igen.

Addig kíváncsiskodtam, míg átbotladoztam a köveken ott, ahol véget ért a strand és láss csodát, tényleg ott meredezett a sziklafal. Valószínű a tenger felől a csónakból nézve bizonyára nagyobb hatást tett volna rám mint így alulról rábámészkodva. Alatta, a keskeny parton pár életunt emberke feküdt, ugyanis a laza kövek felettük nem voltak valami bizalomgerjesztőek. Pár fotó után hamar el is jöttem onnan kicsit csalódott ábrázattal, hiszen a Zorán által is megénekelt fehér sziklákra számítottam.

Egész délután ott fürödtünk, fagylaltoztunk és süttettük a hasunkra a napot, míg meg nem untuk. A környezete tényleg szép. Ápolt mediterrán hangulatú kertek és villák veszik körül. Sajnáltuk, hogy nem itt szállásoltuk el magunkat, mert a strand is elég tűrhető volt. Mondjuk itt láttunk először fizetős parti zuhanyzót (egy adag vízsugár 0,20 Cent). A part füves és nagyobb kavicsok vannak a szélén, de a mólóról létrán is be lehet menni a vízbe. A gyerekek felfújható mászókán és csúszdán tombolhatják ki magukat.

Sajnos későn fogtuk fel a „Saline“ szó jelentését… (mi először saunát olvastunk a furcsa betűk miatt), aztán mikor kihajtottunk a parkolóból láttuk, hogy az sómezőt jelent és ott helyben meg lehetett volna a sókupacokat nézni. Távolabbról láttuk is őket, de vissza már nem mentünk..