Kutna Hora

Kutná Hora (németül: Kuttenberg, középkori cseh változata: Hory Kutné ) város Csehországban.

A tengerszint felett 273 m magasan fekszik. Gépgyártása, élelmiszeripara és dohányipara jelentős.

A városközpont 1995 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.

Szent Borbála katedrális (késő gótikus stílus, a bányászok védőszentjének szentelve. Építésének kezdete: 1388, Johann Parler)

Jezsuita kollégium (építette Domenico Orsi, 1667–1700)

Olasz udvar vagy walesi udvar (13. század vége, a királyi rezidencia része volt)

Szent Jakab-templom (gótikus, 14. század)

Hrádek (Kis kastély, késő gótikus, 14–16. századi épület, benne a Cseh Ezüstmúzeummal)

A bányamúzeum kezeli az egykori bánya konzervált, látogatható részét is. A mintegy 250 méteres földalatti út tárlói bemutatják, hogyan lett az ezüstércből érme.

Kőház (Kamenny dum), 15. század, Csehország egyik leggazdagabb múzeuma 1902 óta)

Főtér patríciusházakkal és gazdagon díszített kőkúttal.

Miasszonyunk katedrális. A gótikus katedrális a Kutná Horában lévő ciszterci kolostorhoz tartozott. A templom építése Heidenreich apát idején kezdődött 1290-ben. A francia katedrálisok ihlette székesegyház építése még az apát életében, 1320-ban befejeződött. Érdekes az a látszólagosan feloldhatatlan ellentmondás, ami a gótikus katedrális gazdag díszítettsége és a ciszterciek szerénységet hangsúlyozó elvei között feszül. Architektonikai szempontból ez a kolostortemplom a legfigyelemreméltóbb gótikus építmény a mai Csehország területén, mivel itt számos építészeti elem egyedi módon jelenik meg. (Legalábbis ez a jelenlegi tudományos álláspont, bár nem teljesen biztos, hogy néhány ezek közül nem Santini ötlete) A prágai Szent Vid katedrális befejezése előtt ez lett az első katedrális cseh földön. 1421-ben a husziták felégették a katedrálist, amely azután 279 évig romos állapotban volt egészen addig, míg Jindřich Snopek apát elkezdte a kolostor barokk felújítását. A templom rekonstrukcióját 1700-ban kezdte Pavel Ignác Bayer jihlavai mester, de közben meghívást kapott Jan Blažej Santini-Aichel prágai építész, aki megtartotta, sőt továbbépítette a templom gótikus jellegét a maga barokk szellemében. A székesegyház felújítása, amely 1709-ben fejeződött be, Santini első jelentős műve lett, és ajtót nyitott előtte a Plasy éa a Žďár nad Sázavou területén lévő cisztercita kolostorokhoz.

A 18. század derekára elkészült a templom belső díszítése is, amin Petr Brandl, Michael Leopold Willmann, Jan Kryštof Liška, Jan Jakub Stevens ze Steinfelsu, Juda Tadeáš Supper festők, Matěj Václav Jäckel szobrász és még mások dolgoztak. Miután II. József 1783-ben bezáratta a ciszterciek kolostorát, a templomot bezárták. Átvette azonban a közelben ledöntött Szent Fülöp és Jakab templom plébániát ellátó szerepét.

1995-ben a katedrális Kutná Hora többi műemlékével együtt a Világörökségek listájára került. 2001 óta szerepel a templom a Cseh Köztársaság Építészeti Öröksége nevű programban, ami gondoskodik a karbantartásáról.

A Miasszonyunk katedrális környéke: a déli oldalról paradicsomi kert kapcsolódott a katedrálishoz ambitusokkal és gyülekezeti termekkel.

A székesegyháztól keletre volt az apát háza és kápolnája, északkeletre pedig a mára elpusztult szent Kozma és Damián kápolna, amelyet a 15. század elején építtetett Albík prágai püspök. A katedrálistól nyugatra, kissé távolabb a templomtól volt egy gótikus magtár, amelyet a császári főút építése miatt romboltak le.

A katedrális közelében állt a hozzá tartozó kórház, északnyugatra pedig a Szent Fülöp és Jakab templom, amely napjainkra töredékesen maradt fenn a jelenlegi plébánia falaiban. A kolostor tágas környezetében volt még egy temető is, és a Mindenszentek kápolnája csontgödörrel.

1709–1759 között új gyülekezeti termet építettek, és barokk stílusban felújították a kolostort. Ez a hatalmas falfestményekkel díszített terem a katedrálistól keletre áll, és szárnyakkal kapcsolódik hozzá. Miután 1783-ban a jozefinista reformok miatt bezárták a kolostort, ezt a termet dohányfeldolgozó üzemmé alakították át, és máig az maradt.Mindenszentek kápolnája: a város külterületén helyezkedik el, egy temető közepén. A temetőben, 3,5 hektáron helyezték örök nyugalomra az 1318-as pestisjárvány áldozatait, 30 000 embert. A templom a 14. században épült. A kápolnához tartozó csontházban főleg a huszita háborúk, a kiemelten a malesovi csata (1424) áldozatainak csontjai láthatók. Lásd: Sedleci osszárium. Még a kápolna berendezését (így az oltárt és a csillárt) is emberi csontokból faragták, hogy ezzel emlékeztessenek az emberi élet mulandóságára. A csontház belső termét Karl Schwarzenberg herceg költségén díszítették ki (1870), 12 000 guldenbe került.