Hercegovina egyik kis gyöngyszeme Mostartól alig 25 kilométerre délre, a tengerpartra vezető úton fekszik. Hajdan itt volt a kapu a dubrovniki köztársaság és Bosznia között. Itt szedték a vámot a tenger felé igyekvőktől, és a Velence felé szárazföldön menőktől is. A hegy tetején ma már csak romjaiban látható erődítmény valamikor azt a célt szolgálta volna, hogy a törököt megállítsa. Az építésre Mátyás király a raguzaiakkal és a pápával fogott össze. Mint a vár alatt magasodó minaret, óratorony és a dzsámi is mutatja, az együttműködés nem hozott hosszú távú eredményt, mivel 1471-ben elfoglalták (6 évvel az építés kezdete után).
A 17. és a 18. században alakult ki a település mai arculata. Az 1992-95-ös háború előtt a város afféle művésztelepként működött, s az ország egyik legfelkapottabb kirándulóhelye volt. A háború azonban súlyos pusztítást hozott. Az 1560-as években épült Ali pasa dzsámi kupoláját szétlőtték, a minaretet pedig teljesen lerombolták, így azt újra fel kellett építeni. Amikor a lakóknak el kellett hagyniuk otthonaikat, sokan Mostarba költöztek, de nagy részük visszajött a zajos nagyvárosból, mert szerintük ennél szebb lakóhelyet úgysem találnak. Aki nem idegenkedik a hegyektől, az megértheti, hogy mit érezhetnek kisvárosuk iránt.