Vizsoly

A reformáció korának talán legjelentősebb szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye, az első teljes magyar nyelvű Biblia kinyomtatása teszi Vizsolyt ismertté, híressé.Vizsoly Árpád-kori település. II. Géza telepített erre a területre 10 falut, vendégnépekkel - bajorokkal, frankokkal, majd vallonokkal. Írásos emlékek szerint Vizsoly 1212-ben már a királyné ispánságának székhelye. Eredetileg két részből (Egyházas Vizsoly...

A reformáció korának talán legjelentősebb szellemi és nyomdatechnikai teljesítménye, az első teljes magyar nyelvű Biblia kinyomtatása teszi Vizsolyt ismertté, híressé.

Vizsoly Árpád-kori település. II. Géza telepített erre a területre 10 falut, vendégnépekkel - bajorokkal, frankokkal, majd vallonokkal. Írásos emlékek szerint Vizsoly 1212-ben már a királyné ispánságának székhelye. Eredetileg két részből (Egyházas Vizsoly és Vizsoly) állt.

A Vizsolyon áthaladó fontos kereskedelmi út védelmét szolgálták a boldogkői és regéci várak, amelyek maradványai a környék szép műemlékei.

1588-ban a környék és Vizsoly földesura Rákóczi Zsigmond, aki a XVI. század egyik legnagyobb magyar nyomdáját telepítette a településre Mantskovit Bálint tipográfus és nyomdászmester vezetésével. Itt nyomtatták ki a Károlyi Gáspár gönci református esperes által fordított teljes terjedelmű, magyar nyelvű Bibliát.

A Károlyi-bibliának egy eredeti első kiadású, 1590-ből származó példányát a református templomban mutatják be, de egy kis kiállítás keretében láthatók itt későbbi kiadások is.