Enying - Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom

Herceg Batthyány Fülöp építtette 1838-1840 között a neoklasszicista stílusú, monumentális hatású, ünnepélyes homlokzatú műemlék templomot.

Stílusának jellegzetességei: az oszlopos portikusz (előcsarnok), a kupola és a latin kereszt alaprajz. A 30 m magas tornyot gazdagon aranyozott keresztgömb és kereszt díszíti.

A fő oltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.

A templom környezetét az építést megelőzően temetkezési helyként használták. Korabeli rajzokon kisebb templomot is ábrázoltak a mai helyén.

Az enyingi templom építésére még Strattmann Eleonóra tett kegyes alapítványt, amit Batthyány Ferenc 1762-ben kiegészített 30.000 ft-ra. A település 1791-ben kapott plébániát, s nemsokára felvetődött egy új templom építése is, mert a régi -az öreg temetőben álló - az 1817-es földrengésben erősen megsérült.

A megvalósítás Batthyány Fülöp nevéhez fűződik, akinek a legnagyobb kegyúri adománya ehhez a épülethez köthető.

Építtette: Herceg Batthyány Fülöp 1840.

Alapkőletétel: 1838. július 16.

Tervezte: Pichl Vilmos bécsi építőmester

Építette: Vojtha Ferenc enyingi építőmester

Részlet a Historia Domus-ból:

Enyingi Római Katolikus Templom

Az enyingi római katolikus templom, melynek első üdvös eszméje elhunyt Herceg Batthyány Lajos Úr elméjében fogamzott, tervbe és létre, annak méltó fia Herceg Batthyány Fülöp buzgó jótékony szívű kegyes lelkisége által jött. Ugyanis az atyai kívánatokat híven teljesíteni vágyó és siető, valamint hazájának és nemzetének, úgy egyes uradalmainak és jobbágyainak is anyagi és szellemi boldogságát szívén hordozó és minden jó módon előmozdítani törekvő, testre ugyan alacsony, de lélekre nézve nagy herceg 1838. évi július 16-án az alapkövet ünnepélyes szertartással, hercegi ezüst és királyi arany, ezüst és rézpénzek alázárásával, szétosztogatásával letevé. Majd a templomot felépítvén, - torony gazdagon aranyozott keresztje, mely a bécsi műkiállításon is jutalmat nyert, - tartalék- gömbjébe zárt emlékiratával parancsolnak emlékbehagyást.

A keresztet tartó gömb 2 akó nagyságú. A kereszten ez olvasható: S. G. DANNINGER & SOHN - MDCCCXXXVIII.

Ugyan Ő-hercegségének minden munkásokat gazdagon fizető bőkezűsége, Pichl Vilmos bécsi és Vojtha Ferenc enyingi építőmesterrel, kitartó munkássága mellett, 100000-t túlhaladó Pengő-forintokban felépült és 1841. évi május hó 16-án, s így nem egészen 3 év alatt kül és bel díszítményekkel gazdagon ellátva, fotisztelendő Szalay Imre veszprémi kanonok és bélakúti apát által teljes számú aranyokkal jutalmazott papi szolgálat mellett, áldásos szertartással /benedictiv/ ugyan e napon ünneplett Nepomuki Szent Jánosnak, mint védőszentjének tiszteletére felszenteltetett, s benne az első istentiszteletet Kánovich Rudolf első plébános beiktatásával - tisztelendő Sámson János veszprémi dogmatikus professzor szónoklatával bevégeztetett.

Hatalmas templom..

A templomi beldíszítmények

A templomot díszítő képek 1840-ben Bécsben készültek.

A főoltárkép Nepomuki Szent Jánost, a templom védőszentjét ábrázolja. A képet Karl Mauer festette.

Az egyik mellékoltár kép Szűz Máriát ábrázolja, Friedrich Schilker festette, A másik mellékoltáron IX. Lajos francia királyt láthatjuk. Ő az ácsok, kőfaragók védőszentje. A XIX. században divatos szent volt, de lehet, hogy az építőmesterek kérésére tették be. Ezt a képet W. Zimmermann festette.

A főoltár és a szószék puhafából készült, a keresztelő kút vörös márvány réz tetővel.

Az orgonát a bécsi Deutchmann cég készítette, templom toronyóráját ezüstéremmel kitüntetett mester Wilhem Stihl gyártotta a képekkel egy időben. A nagyharang súlya 12 q 65 font nehézségű. Rajta öntve: Batthyány herceg koronája - körülírva Enyingi uradalom. Készítette édesanyjának végrendeletéből Hg. Batthyány Fülöp. Szentelték Szűz Mária tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839. Eredetileg a második harang súlya 7 q 85 font nehézségű volt a mai hasonló nagyságú (az eredetit a második világháborúban vitték el, helyén ma egy 1991. évben öntött fiatal harang található).

A régi harang felirata: Goss.Mich Joseph Brunner in Ofen volt. Ez a harang az előbbi templomból való. Egyik oldalán kereszt feszülettel, mellette két szent asszony - Szentelteték in honoram St. Josephi, St. Philippi, St. Stephani et St. Mathia -a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleget tartva és egy másik angyali alak. A harmadik harang súlya 3 q 65 font nehézségű. Rajta ugyanaz a címer és felírás, mint a nagyharangon, azzal a különbséggel: Készítette Hg. Batthyány Fülöp édesatyja végrendeletéből. Szentelték Szent Lajos tiszteletére, öntötte Schandt András Pesten 1839. A harangon egy kép-Szt. Lajost ülve, kezeit mellén összetéve ábrázolja, jobbján egy korona, lábánál egy alak térdel, bal oldalán pedig két alak áll.

A helytörténet szerint Baumkirchner Béla itt élt asztalosmester nagyapját Hg. Batthyány Fülöp szintén Ausztriából hozatta ide az épülő új templom padjainak elkészítésére. Az asztalosmester aztán itt telepedett le Enyingen.

Belülről

A feljegyzések szerint a templomszentelés alkalmával a herceg ökröt süttetett, hordós borokat guríttatott elő és az egész népet megvendégelte.

Eötvös Károly A nazarénusok című művében /A tüzes barát c. fejezetben/ írja a következőket: ...Az én falum szomszédságában fekszik Enying városa. Ez is a herceg birtoka volt. Van ott egy görög építészetű gyönyörű katolikus templom, melyet a herceg építtetett. Sokszor elnézem a templom remek homlokzatát, arany betűvel van rajta a herceg neve. Erről azt beszélték, vezeklésül nagy bűnének engesztelésül építtette a herceg fiatal korában ...

#253.