Międzygórze, Wodospad Wilczki

A második nap záró eseménye volt a vízesés megtekintése. Csak magamat ismétlem: a GoogleMaps igen gondos áttanulmányozása után, szinte véletlenül találtam ezt a helyet, csupán néhány nappal az indulás előtt. Mindenképpen be akartam szuszakolni a programba és ez végül is sikerült. A főúttól néhány (kb. 6-7 km-es) kitérőt kell megtenni és jobbra egy magas támfal alatt találunk is egy parkolót. Mivel a vízesés könnyen megközelíthető, annak ellenére, hogy péntek volt, elég sokan voltak (csak egy szabad parkoló volt, ami persze nekünk éppen elég volt). Fizetős a parkoló, de nem veszélyes. Ott, ahol a parkoló jegyet meg kell venni, házi készítésű finomságokat (mézet, sajtot, stb.) lehet venni és a lengyel élelmiszerek kiválóak!!

A parkolóval szemben egy szálloda és egy étterem található. A szálloda jobb oldalánál (közvetlenül ott) megy az egyik út lefelé. Ez egy zsákutca, itt csak a szurdokra lehet rálátni, meg a vízesésre. Tökéletesen ki van építve az út, a képeken is látszik, hogy szinte már luxus kivitelben készült (mármint egy erdei úthoz képest). A korlát is olyan, mint egy kovácsoltvas korlát (ez nálunk hány percig lenne a helyén??). Visszatérve az étteremhez, az újabb lejárat a kerthelyiség közepénél, egy souvenir bolt, ill. egy büfészerűség között megy lefelé, ugyanolyan minőségben, mint a másik. Leérve egy hídon keresztül átmehetünk a szurdok másik oldalára, követlenül alattunk pedig a vízesés dübörög. Innen tovább menve és kissé felfelé és balra haladva eljutunk pont szembe a vízeséssel. Miután a szurdokba nem lehet lemenni, nagyjából ennyit lehet látni. Ismét felteszem a kérdést, itthon ez meddig maradna meg ebben az állapotban (valamint magyarral sem találkoztunk, szokás szerint)?

Międzygórze, Wodospad Wilczki

Több fotó a webcímen lévő Fotóalbumban.