Szent István ősi városa egyébként is a legrégibb magyar város. Székesfehérvár a szent évet nemcsak mulandó ünnepségekkel, hanem mardandó alkotásokkal is emlékezetessé teszi. Hat év alatt megújhodott, megszépült ez a város, modern intézményei egész sorozatával fogadja a feléje áradó idegenforgalmat. S ennek a bizonyára jelentékeny idegenforgalomnak egyik fő vonzóereje a Bory-Vár, amely a szelíd szőlőhegy-vidékből úgy tűnik elénk, mintha Petőfi fantáziája teremtette volna ide: Zordon, de ragyogó lovagkor, kiégett piros éjszakai fény, újra meggyújtatott.
Bory Jenő építészmérnöki oklevéllel a zsebében iratkozott be a képzőművészeti főiskolába. Szobrásznövendék lett azzal az alapvető eszmével, amelynek megtestesülése a Bory-Vár. Bory, a tervező épitész volt az épitésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerü munkással 1923 óta épiti, bőviti, dísziti, gazdagitja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódy Lantos Sebestyénig.
A képek és szobrok barátai Bory és felesége, Klára leánya művei mellett sok más művész alkotásaival találkoznak. A Bory-Vár kivonatos tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.
Idézet a hivatalos honlapról.