Sziasztok, Gábor vagyok!
Az is megdöbbentő, hogy néhány felkapott kastélyon kívül szinte ismeretlen a többi (még nekem is). Ennek persze az is lehet az oka, hogy 45 után nálunk (érdekes, hogy a cseheknél nem?) szinte minden nemesi eredetű dolgot elpusztítottak, felégettek, ami meg megmaradt, pld. épületek, mindenre használtuk, csak éppen arra nem, amire a csehek. Nekik van irgalmatlan bevételük ebből, nekünk nincs. A kastélyokból lett TSZ istálló, iroda, raktár, sok helyen körház, idősek otthona, iskola, óvoda, vagy egyszerűen hagyták elrohadni. Miután apámon keresztül azért van némi fogalmam a magyar múzeumi (örökségvédelmi) dolgokról, még én sem merem megbecsülni, hogy mekkora nemzeti kincs ment - sok esetben szó szerint - füstbe. Ezek ma már pótolhatatlanok.
Na de vissza ide: amint elhagyjuk Pest megyét (mondjuk Alsópetény felé), az első falu Keszeg. A községről annyit érdemes tudni, hogy talán már a honfoglalás korában lakott volt, majd átélte a magyar falvak sorsát (tatár, török, állandó birtokos váltás, stb.). A vége felé (XVIII. század) került először a Huszár család birtokába, akik mintagazdálkodást folytattak itt, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter (innen a kettős név). A kastélyt eredetileg 1749-ben építették, barokk stílusban. Neves vendégei voltak: Madách Imre és Deák Ferenc, Horthy Miklós is. Jelenleg óvoda működik benne. Azt legalább el lehet mondani, hogy a homlokzatát szépen felújították és valami egyéb munkálatok is folynak (talán a kastély parkjában), mivel le van zárva építési területként.
Ha elmegyünk mellette, azért néhány pillantást megér.