Kisnána

A Mátra déli szőlősdombjainak szomszédságában, a község lakóházai által övezve törnek az égbolt felé a kisnánai vár tornyai.

Középkori erődítményeink közül a fiatalabbak sorába való, mert csak a XV. század derekán vetette körbe lakópalotáját a Kompolti nemesi család erős kőfallal, melybe a jobbágyfalu plébániatemplomát is belefoglalták. Vaskos kaputornyához a mély árok felett átívelő felvonóhíd vezetett, innen a külsővár falszorosán keresztül újabb kaputorony állta a hívatlan látogatók útját.

A békés évtizedek a XVI. század közepén véget értek, amikor a korszak hírhedt rablólovagja, Móré László telepedett az épületbe garázda fegyvereseivel. Miután rendszeresen kifosztották a török kereskedőket, a budai pasa 1543-ban haddal támadt a kisnánai várra. A túlerő rövid idő alatt győzedelmeskedett, a győztesek pedig lerombolták védműveit.

Az egykori legenda szerint a megrémült Móré aranypénzt szórt a muzulmán támadók közé, hogy így elterelve figyelmüket, kereket oldhasson. Csele azonban nem sikerült, a törökök elfogták és élete végéig az isztambuli Héttorony börtönébe zárt

A török támadás után jó ideig nem állították helyre a várat, csak 1940 körül kezdték feltárni, melynek során hazánk egyik legkiemelkedőbb leletét találták meg, egy 15 millió éves, négytonnás opált. Ezzel összefüggésbe hozható, hogy az 1800-as évek második feléig Magyarország a világ nemesopál-termelésének egyik központja volt.