Kusadasi, Hotel Arora****

Korán kellett felkelni, mert reggeli után rögtön indultunk is tovább a következő Hotelbe. A Taurusz-hegységen át tettünk meg kb. 500 km-t, kisebb-nagyobb pihenőkkel. Egy helyen megálltunk ebédelni, ahol külön odamentem az idegenvezetőhöz megkérdezni, hogy benne van e abban a 30 Euróban az ebéd, amit az útba eső látványosságra befizettem? Szerinte én ebéd nélkül kértem, ezért nem is kaptam...

Kifeküdtem a hintaágyra a tópartra addig, míg a többiek ettek, de nem is voltam éhes, mert előtte majszoltam el egy csokit. A meleg napsütésben majdnem elaludtam, de még szerencse, hogy észbe kaptam, mert a többiek már a buszban voltak mindannyian és éppen kászálódott be a buszsofőr is, mire beszálltam.

A következő stop egy régi görög-római romváros volt, Aphrodisias. Az Aphrodite- templom romjai, a múzeum és a hatalmas aréna miatt érdemes volt bemenni, de mégis mérgelődtem jó hangosan, hogy az idegenvezető is meghallja... Ugyanis tőlem elkért 30 eurót ebéd nélkül csak arra, hogy valamit elmesélt, az egyik csaj meg simán kiváltotta a belépőt a helyszínen, ami csak 4 Euro volt!!!! A végén nem is kapott tőlem borravalót! Traktorral vittek fel bennünket a parkolóig, ahonnan ismét busszal folytattuk az utat.

Még benéztünk egy ékszergyárba is, ahol mindenképpen el akartak adni nekünk valamit. Persze nem vettem semmit, mert az 1600-ról maguktól lealkudott pirinyó-gyémántmedálos fehérarany-nyaklánc 600 Euróért is drága volt nekem. Azért jól elszórakoztam az eladópasival és amikor kifelé indultam, utánam futott egy másik kopaszodó eladó és megkérdezte, hogy ha szabad lennék akkor lenne-e esélye nálam, mert amikor beléptem nagyot dobbant a szíve... aztán még kezet is csókolt búcsúzóul.

Ismét késő este érkeztünk a szálláshelyre a hotel Arora-ba, Kusadasi-ba. A vacsora itt már bőségesebb volt. A szobámmal is meg voltam elégedve, kis erkélyem a környező hegyoldalban lévő házakra nézett. Érdekes volt a látvány, már csak azért is mert minden ház tetején két színes tartály volt, hogy az mi lehet????

A reggeli büféasztal is szebb és étvágygerjesztőbb hatást nyújtott, mint az előző hotelban. Igaz, evés közben egy kövér pók ereszkedett le éppen és himbálózott az asztalunk felett. Odahívtam a pincérsrácot és az felfogta egy kávéspohárba. Jót nevettünk, mert azt mondta, hogy már kereste, mert ez az ő háziállata és Crasy-nek hívják. Ezentúl mindig vigyorgott, ha meglátott engem. Nagyon bírom ezeket a törököket, vidám egy nép!

Reggeli után sétáltam egyet a hotel környékén egyedül. Egy darabig a vízparton bukdácsoltam, ahol a strand siralmas látványt nyújtott. Mindenfelé a vastagon megbarnult tűlevél, szemét-szeméthátán, kilyukadt gumicsónakok, üres flaskák... és a többi. Pár méterre viszont volt egy másik hotelstrand, ami homokos és rendezett volt. Körben üres nyaralók, letakart virágzó bokrok, félbehagyott építkezések... Találtam egy pirinyó üzletet, ami ráadásul nyitva is volt. Vettem egy üveg Raki-t, mert nagyon jó fertőtlenítőszer és kaptam hozzá ajándékba egy üvegpoharat is.

A nap többi része avval telt el, hogy a medence partján heverésztem, írogattam, beszélgettem, közben napoztam. Később lementünk a partra Susanna-val fényképezgetni. Találtunk egy érett gyümölcsű fügefát, amit meg is dézsmáltunk, de sok látnivaló nemigen volt, mert igen elhagyatottnak tűnt ez a rész, csak a kóbor macskák kísérgettek bennünket abban a hiszemben, hogy valami ételmaradék csak van a táskánkba rejtve.

Este lementem a pincében levő wellnessrészlegbe , de ott csak egy halvány lámpa világított és egy lélek se volt rajtam kívül. Azért ledobáltam magamról a cuccot és beleugrottam a medencébe. Úszkáltam egy darabig, de idővel olyan érzésem volt, hogy ilyen helyen lehet szuper horrorfilmet forgatni, mert a plafonon csupasz csövek tekeregtek és halálfej formájú penészfoltok vigyorogtak.

Aztán rájöttem, hogy törölközőt nem hoztam magammal, mert azt mondták, hogy kapunk, de kitől? Bementem a sötét hamam-ba szárítkozni, de sokáig kellett tapogatnom, míg egy száraz foltot találtam, ahová leültem. Aztán felmenekültem libabőrösen a szobámba zuhanyozni és tévézni.