Mohács - II. Lajos Királyunk Emlékműve

Országunk meghódítására indult 1526-ban a török sereg II. Szulejmán szultán vezetésével. Itthon a főúri és köznemesi pártok vezetői csak saját érdekeikkel törődtek. Az utolsó pillanatban kezdtek el fegyverkezni a feudális urak és ragaszkodtak ahhoz, hogy az alig 20 éves II. Lajos király is (1506-1526) részt vegyen a hadjáratban. Augusztus 29.-én a szultán hadai szétverték Mohácsnál a magyar fősereget. A csatában szinte valamennyi főúr és főpap elesett. A fiatal király is menekült...

Ettől a ponttól kezdve több feltevés is van a halálát illetően. Most a közismert változatot írjuk le, melyet Brodarics István váci püspök és kancellár, mint szemtanú fogalmazott meg 1527-ben: A király testét Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele nevű falutól egy mély szakadékban találtuk meg utóbb. Ebben a szakadékban a Duna kiáradása következtében akkor a rendesnél nagyobb víz volt, ebbe fúlt bele lovastól együtt, úgy, amint volt, teljes fegyverzetben.

II. Lajos Királyunk Emlékműve

Turcsányi Soma (1814-1894) a Hont megyei Turcsánkán született, 1848-as huszárfőhadnagy. A szabadságharc bukását követően halálra ítélték, de ő megszökött az aradi várból. Hosszabb alföldi bujdosás után a Moháccsal szomszédos kis faluban, Bárban telepedett le. Álláshoz úgy jutott, hogy akkori munkaadója igazolta: a szabadságharc idején is nála dolgozott és munkahelyét nem hagyta el. Így lett a huszonkét csatában részt vett vitézi huszárfőhadnagyból állami útmester. Az utakat járva munkaterülete a mohácsi csata helyszínét is érintette. Nem csak az utak, hidak állapotára, hanem az egykori harcosokra, hősi halottakra is gondolt. Nagyrészt saját költségein elkészíttette a II. Lajos királynak és a csatában elesetteknek emléket állító oszlop elődjét a Csele-patak torkolatának közelében. Ez egy kőoszlop volt, melynek csúcsát piramis alakúra képezték s tetején alvó kőoroszlán pihent. (Azokat a vitézeket jelképezte, akik a hatalmas ellenséggel szembeszálltak.) Tölgyfából készült kerítés övezte az emlékművet, melyet 1864-től harminc éven át, halála napjáig a saját költségén gondozott a bátor hazafi. Sírja a mohácsi katolikus temetőben, az ún. Csatatéri emlékkápolnától (melyet korábban már bemutattunk) déli irányban, az eszéki országúti kerítés mellett található.

Kiss György domborműve

A milleneumi ünnepségek idejére az emlékoszlop omladozott már, felújításra szorult. 1896. március 15.-én országos felhívást tesznek közzé lelkes lokálpatrióták. Ennek eredményeként 1899. augusztus 29.-én avatják a felújított emlékművet. Az országút felőli oldalára került Kiss György szobrászművész domborműve.

Kiss György (Szászvár,1852 - Bp.1916 v. 1919) szobrász. A müncheni akadémián tanult. Hazatérve akadémikus stílű díszítő szobrokat faragott. Munkái köztereken, templomokon, középületeken és a Nemzeti Galériában találhatók.

Következő megállónk a mohácsi történelmi emlékhely lett volna....de mivel a busóknak nem sikerült elűzniük a telet (mint a képeken is láthatjátok) így ez a kitérő kimaradt. :( Kicsit megfagytunk, míg a Csele-patak mentén sétálgattunk, de egyszer még visszatérünk oda.

Most véget ér Mohácsot bemutató sorozatunk, reméljük tetszett mindenkinek. ,)

# 248.