Ódorvár

A Déli-Bükkben évente megrendezett Less Nándor Emléktúrán mind az öt távnak van ellenőrzőpontja a közigazgatásilag Cserépfaluhoz tartozó Ódorvár tetején. Romok alig maradtak fenn, de a panoráma miatt érdemes felkapaszkodni. A Dél-Bükk egyik legszebb kilátó helye kiépített pihenõ és bográcsozó hellyel, tisztavizű forrás közelében. A romokról csodálatosan szép a kilátás, tiszta időben akár a 40 km-re folyó Tisza vonalát is láthatjuk.

A romok az 546 m magas Ódorvár hegyen találhatóak a Hór patak völgye felé kinyúló sziklagerincen. A „bejáratnál” a sziklába vésve olvashatunk a vár történetéről is, az ott leírtak azonban erős korrigálásra szorulnak. Építésére valószínűleg IV.Béla adott engedélyt Lambert egri püspöknek, így az a vélekedés, miszerint a husziták építették volna, teljesen kizárt, hiszen már 1337-ben megvolt. A néphagyomány szerint a XV. század folyamán huszita rablók, zsebrákok” (csehül koldus) vették be ide magukat és innen sanyargatták a környék népét. A várat Mátyás uralkodása idején Rozgonyi Sebestyén (Cserépvár akkori tulajdonosa) és Hédervári László egri püspök romboltatta le.

Nevét a várhegyen található sziklaüregekről kaphatta (az ódor jelentése sziklaüreg), a hegy lábánál található egy még kutatás alatt álló cseppkõbarlang, a Hajnóczy-barlang.

Az erődítmény valószínűleg a hegy alatt húzódó Hór – völgyi út figyelését szolgálta. A Hór patak völgye 23 km hosszú, a Bükk egyik legfestőibb völgye (a Hór jelentése szűk szurdokvölgy). Az elmúlt évezredek folyamán mindig forgalmas és fontos közlekedési útvonal volt, még a ’70-es évek közepén is volt rajta menetrendszerinti autóbuszforgalom.

Ódorvár kétfelől is megközelíthető: Bükkzsérc felől a falu északi határának közelében lévő erdészház után induló erdőgazdasági utakon lehet rajtot venni (ez a hosszabb gyalogútvonal), a Hór patak völgye felől pedig Subalyuktól kb. 3 km-re kell letérni a kék jelzést követve. Ez rövidebb, de elég kaptatós hegymászást jelent felfelé egy erdei ösvényen.