Szeged, Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm), SzG3

Fogadalmi templom (Dóm)

Sziasztok, Gábor vagyok!

Mint említettem, a nejemmel havonta lemegyek Szegedre, így míg Ő a fejtágítón van, addig nekem rengeteg időm van körülnézni. Így megtekintettem a szegedi Dóm-ot, más néven a Fogadalmi templomot.

A Dóm értelemszerűen a Dóm téren található, ami egy U alakban épületekkel körbevett hatalmas tér. A házak sötétek, stílusuk komor, még szép időben is nyomasztóan hatnak.

A dómmal kapcsolatban az a fő kifogásom, hogy tipikusan a kevesebb több lett volna esete: kupola kupola hátán, oszlop oszlop háton, torony torony hátán, folyosók folyosó hát, stb., ettől az egész szerintem nagyon zavaros lett. A belseje sem túl szép, arab stílust próbáltak vegyíteni a múlt század eleji festészettel, az ábrázolások is elnagyoltak szerintem. A színválasztás sem túl sikeres.

A Dóm miatt lerombolták a Demeter templomot, aminek csak az egyik tornya maradt meg (szerintem jobb lett volna ha azt hagyják meg). Elmondható, hogy a Dóm monumentális, messziről (és szemből) még elfogadható kinézetű, de egyszer elég volt látni, főleg belülről.

Fogadalmi templom (Dóm)

Most néhány szó a dóm történetéről:

Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré-Cœur székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosítatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.

A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913. augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924. augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.

A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.

A Fogadalmi templom látképe a Tiszával

(Wikipedia)