Szekszárd - Garay tér

A Garay tér közepén a névadó Garay János szobra áll.

Alkotója Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A szobrot 1898. június 5-én avatták fel.

A tér eredeti neve Zöldkút tér, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút ált.

Garay Háry János alakját emelte az irodalomba, nem utolsó sorban többször megénekelte a szekszárdi bort.

Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg. Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos).

Szekszárd Garay tér

Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél. A talapzatot Hector d’Espona műépítész tervezte. Késő reneszánsz stílusú műalkotás. A géniusz babérágat nyújt a főalaknak, (Köllő Miklós alkotása) a nyugati oldalon lévő relief, az Obsitos (Háry János) egyik jelenetét ábrázolja.

A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.

’’Töltsd pohárba, és csodát látsz!

Színe, mint a bikavér,

S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér.

És a tőke, melyen termett,

Nemde, oly zöld, mint a rét?

Hol leled föl szebben együtt

Szép hazánk háromszínét?,,

/Garay János: Szekszárdi Bordal/

A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni.

Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is.

#250.