Menü betöltése...
Bejelentkezés
Várj...
E-mail:
Jelszó:
Bejelentkezés
Adatok mentése...
Helyszín

Tündüs & zo- utazási blogja
453  0  8

Magyarország

A sümegi vár

8330 Sümeg, Vároldal utca 10.

2011. szeptember 16. péntek 11:17
2011. május 17. kedd
 46°58'58,472"N   46,982770
 17°16'57,316"E   17,282448

406  29  0  5  1

A Sümegi Vár rövid története:

A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült.

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és a fellegvárból áll.

Építése több korszakra osztható. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje, melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott. Változás a 14. században az Anjou-királyok idején következett be. Ekkor került sor a vár szervezeti erősítése mellett a fellegvár falainak és az Öregtorony felső szintjének megépítésére, a meglévő épületek javítására.

A vár nagyobb bővítéseit a 15. század folyamán Gathalóczy Mátyás (1440-1457), Vetési Albert (1458-1486), majd ifjabb Vitéz János (1489-1499) püspökök idejében végezték. Először a kis vár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki. Vetési püspök tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, elkészült a vár déli szikláin a palota. Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése. A kápolna kialakítását Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.

A következő nagyszabású építkezés azután indult, hogy Veszprém 1552-ben török kézre került és a püspökség a sümegi várba menekült. A munkálatok Köves András püspök (1553-1568) és Ormányi Józsa várkapitány vezetésével folytak. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, nagyméretű ötszög alaprajzú bástyát, melyet a későbbiekben Köves püspökről neveztek el, majd átépítették a palotaszárnyat.

Széchenyi György püspök (1648-1658) nevéhez fűződik a sümegi vár püspöki székhellyé avatása és ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök (1659-1683) folytatta a vár építését, megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli. A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével (1687-1710) zárul. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár hanyatlása a következő század elején kezdődött. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban felgyújtották, ettől kezdve a vár két és fél évszázadon át pusztulásnak volt kitéve.

1957-ben láttak hozzá a vár hét éven át tartó feltárásához és helyreállításához. A vár használati joga 1989-ben magánkézbe került, azóta folyamatos felújítás alatt áll.

A Sümegi Vár bővebb története:

(Kivonat dr. Koppány Tibor, a sümegi vár romjainak műemlékvédelmi munkáit 1960-as évek elején tervező építész összeállításából.)

A vár építésének és történetének kezdeti időszakát homály fedi. A középkori Magyarország váraival foglalkozó történeti kutatás feltételezése szerint az itteni első erődítmény valamikor 1270–1280 körül épülhetett, bár ezt az állítást levéltári forrás nem támasztja alá. Maga a Sümeg helynév Symegh alakban 1280-ban fordul elő első alkalommal a fennmaradt okleveles anyagban. A mai Sümeg és távolabbi környéke a Kőszegiek érdekkörébe tartozott. 1275 és 1289 között a veszprémi püspöki székben is a család egyik tagja, Kőszegi Péter ült.

Feltételezhető, hogy a jelenlegi Sümeg várát a 13. és a 14. század fordulóján emeltethette Benedek püspök (1289 és 1311 között töltötte be a püspöki tisztet). Erre abból következtethetünk, hogy míg az 1280–1290-es években még nincs szó Sümegről és annak váráról, addig egy 1318-as oklevélben már szerepel, mint várnagya. Ez tehát az erősség első hiteles említése. A vár élén álló tisztségviselőt ettől kezdve várnagyként említik az oklevelek. Az ismert adatok alapján a várnagy nemcsak a vár, hanem a hozzá tartozó birtokok vezetője is. Ebbe természetesen beletartozott a vár fenntartása és őrzése is, az utóbbihoz azonban a várnagynak nem volt katonasága, csupán fegyveres kapuőrzői. A középkori magyar királyság területén a várak hadi célú felhasználhatóságuk ellenére elsősorban nem katonai jellegű építmények voltak, hanem egy-egy nagy uradalom központjai, egyben pedig birtokosuk földesúri hatalmának hirdetői, vagyis hatalmi jelképek. Háborús időkben természetesen tarthattak bennük fegyvereseket, akik szükség esetén a vár védelmét szolgálták.

Ahogyan az építés időpontját következtetés útján lehetett megközelíteni, ugyanúgy a 13–14. század fordulóján emelt vár külső megjelenése is csak a vár romjainak régészeti feltárása nyomán rekonstruálható. Az ásatási eredmények arra vallanak, hogy ez a korai vár a mainak csak a déli részét alkotta, közepén a most is ott magasodó torony elődjével. A 13. század második felének és az utána következő évszázad elejének magyarországi várai sokban hasonlítottak egymáshoz. Legtöbbjük fallal körülvett torony építésével kezdődött, többemeletes torony mellett legfeljebb kisebb lakóépület(ek) és főként egyházi birtokosok esetében kápolna állt. A vastag fallal körülvett toronyból álló vár elé olyan külső várat kellett építeni, amelyben a közlekedéshez szükséges lovak istállóit helyezték el. Ezt a külső védművet a magyarországi korai várépítés ismerete alapján erős fapalánkkal bekerített területnek lehet elképzelni.

A vár és uradalma hétköznapi életét a 15. század elején zavarta meg először háborús helyzet, azaz előbb a Zsigmond királlyal elégedetlen főurak felkelése, 1403-ban a trónjára törő Nápolyi László délvidékről induló hadjárata. Később, az 1440-es évek elején belháború dúlt a Dunántúlon, amely Sümeget is elérte. Az 1439-ben váratlanul elhunyt Habsburg Albert király utódjául a főnemesség többsége az ifjú lengyel királyt, I. Ulászlót választotta uralkodóvá. A dunántúli főurak nagy része azonban Erzsébet, a meghalt király özvegye, oldalára állt.

A két párt fegyveres összetűzése során került sor Sümeg vára első ismert ostromára. A védelem irányítója Gatalóci püspök várnagy, aki a feltételezhetően a várba menekült sümegi fegyveresekkel, valamint az erről szóló oklevélben említett további püspöki familiárisokkal (a Vas megyei származású Unyomi Miklóssal és Tomaji László püspöki familiárissal) minden rohamot visszavert. Unyomi Miklós 1472-ig volt sümegi várnagy. A több évtizedes várnagysága idején, a püspöki székben 1458-tól 1486-ig ülő Vetési Albert, ma már meghatározhatatlan mértékű építkezést végeztetett a várban. Ennek emléke a befalazott kapu fölött elhelyezett, címerével ellátott kőfaragvány.

1490-ben, Mátyás király halálát követően, Habsburg Miksa német király nagy létszámú haddal nyomult be a Dunántúlra. Sümeget is veszélyeztette, amikor Csabrendek mellett vert tábort. A sümegi várban tartózkodó Vitéz János püspök már ez előtt személyesen járult eléje, és a nyugat-dunántúli nagybirtokos főnemességhez hasonlóan behódolt neki. A következő évben Kinizsi Pál fegyverrel hódította vissza a Dunántúlt II. Ulászló számára. 1522-ben Várdai Pál püspök igen nagy összegű tartozása fejében Csebi Pogány Zsigmondnak zálogosította el a sümegi és a veszprémi vár felét. 1524-ben az új püspök, Szalaházi Tamás mindkettőt visszaváltotta. Rendelkezése értelmében ennek az évnek a nyarán összeírást készítettek a veszprémi püspökség összes vagyonáról és birtokáról, amely Sümegről és váráról is lényeges adatokat tartalmaz. A várnagy keze alatt alvárnagy, négy fegyveres őr, továbbá hét kapus szolgált, valamint a vár kisszámú gazdasági személyzete. Fegyverzete is volt a várnak, amely négy kisebb ágyúból, 27 szakállas puskából, az azokhoz szükséges, de aligha elégséges fél hordó lőporból és nagy mennyiségű golyóból, valamint dárdákból, nyilakból és nyílvesszőkből állt. A vár alatti településen, amely akkor már mezővárosi ranggal rendelkezett, 42 család élt. Szükség esetén ezek férfi tagjai alkották a vár felfegyverzett védőit. A korai vár mai méretűre való bővítésére feltehetően a 15. század utolsó vagy a 16. század első évtizedeiben került sor. Felépült a nagy várudvart körülvevő, kívül támpillérekkel erősített külső várfal, annak délnyugati részén a jelenlegi kettős és felvonóhidas belső kapu, felette kétemeletes torony, az utóbbi két oldalán pedig a későbbiekben többször is átépített lakó-, illetve palotaszárny. Vele szemben, az udvar keleti oldalára emelték a vár konyháját és az azt kiegészítő gazdasági helyiségeket. Végül a belső kapu elé felépült a ma is meglevő hosszú falszoros, elején az emeletes külső kaputoronnyal.

A Mohács előtti évek építkezései Veszprém püspökének, Szalaházi Tamásnak a nevéhez köthetők.

A 16. század közepén a Balatonig nyúló török hódoltság, az ország belsejében megjelenő fegyveres és hódító szándékú idegen hatalom, alapjaiban változtatta meg a várak szerepét.

Sümeg és uradalma védelmét ebben az időben is a várnagy látta el. Ezt a tisztet 1524-től a közeli Devecser földesura, Csóron András töltötte be. 1526-tól a veszprémi püspökség 200 fős bandériumának is ő lett a kapitánya, egyben a veszprémi püspöki vár várnagya is.

1528-tól kezdve a püspöki székben már Szalaházi unokaöccse, az erdélyi Kecseti Márton ült, aki világi életet élt és bár III. Pál fölszólította erre, püspökké soha nem szenteltette fel magát. A vele való ellentét miatt Csóron András megvált a sümegi várnagyságtól, akkorra azonban már Devecser központtal nagykiterjedésű birtoktestet szerzett, részben vásárlás, részben királyi adomány, részben pedig erőszakos foglalás révén. Kecseti Márton 1538 után a püspökség vagyonából hozzákezdett Veszprém és Sümeg várának megerősítéséhez.

1552 után új püspök érkezett Sümegre, Kövessy András, addigi veszprémi kanonok személyében. Mivel Veszprém 1552-es elestét követően a püspökség a sümegi várba költözött, folytatta a vár erősítését, amelyhez királyi segítséget kapott. Feltételezhetően a török elleni védelem egyik dunántúli központjából, Győrből érkezett Sümegre az olasz Giovanni Maria Speciecasa építész. Az ő működésének tulajdonítható a vár teljes átépítése. Annak során a támpilléres külső várfal mögé újabb kőfalat emeltek, s a kettő közét földdel töltötték ki, majd a töltésbe boltozott ágyúállásokat készítettek. Az északkeleti sarokra kétemeletes bástya került, déli végén pedig teljesen átépítették a vár legkorábbi részét, hatalmas ágyúlőréses bástyát építve köréje. Átépítették a belső épületeket is. A belső kaputorony felett hatsoros, az északkeleti bástyán pedig négysoros latin nyelvű, 1554-es évszámú kőtábla hirdette Kövessy püspök építtető tevékenységét.

Liszthy János püspöksége idején, 1572 - ben járt a várban az a Bécsből küldött királyi bizottság, amelynek építész tagjaként az olasz Giulio Turco alaprajzi felmérést készített a várról és nyugati oldalról le is rajzolta azt. Rajzainak hitelességét az 1950-1960-as években folytatott ásatás és romkonzerválás mindenben igazolta.

Bocskai István szabadságharcának serege 1605-ben ért el a Dunántúlra.Így a Sümeghez közeli Szentgrót várának és uradalmának birtokosa, Hagymássy Kristóf is, aki még Bocskai hadának ide érkezése előtt saját seregével vonult Sümeg alá és védőit felszólította a vár átadására. Ott tartózkodott az előző évben kinevezett Újlaky Lajos veszprémi püspök is, amikor az őrség feladta a várat.

Hagymássy benyomuló katonái ebédlőasztala mellett gyilkolták meg a püspököt és fejét vették. Ezután Bocskai fővezére, Némethy Gergely, Várpalota és Veszprém meghódítása után átvette a várat.

Batthyány Ferenc ezután királyi parancsra sorra visszafoglalta a dunántúli várakat, köztük Sümeget is, melyet 1614-ig tartott a kezében. Ő nevezte ki 1606-ban a sümegi vár első ismert kapitányát, Egerváry Ferencet, akit Palotay Ferenc követett.

Az előző fél évszázad alatt elveszített püspöki birtokok visszaszerzését Ergelics Ferenc püspök 1610 után kezdte meg.

Az ismert adatok alapján őrségét a 16. és a 17. század folyamán mindig a püspökség fizette és tartotta.

1648-ban Széchényi György személyében újabb erélyes püspök érkezett Sümegre. Tíz évig tartózkodott itt, mialatt rendbe hozatta és átépíttette az addigra már nagyon elhanyagolt várat, sarkain tornyos fallal vetette körül a vár alatti települést, a falakon belül felépíttette a mai püspöki palota előzményeként emeletes kúriáját, betelepítette a ferenceseket és felépíttette számukra most is létező kolostorukat és templomukat. Várbeli építkezéseinek emlékei a feltárás alkalmával előkerült szalagkeretes ajtó- és ablakkeret töredékek, valamint a palotaszárny udvari oldalán találták meg korai barokk jellegű, bábos korlátos díszlépcső romját.

Az 1659-től a püspöki székben ülő és Sümegen élő Sennyey István érdeme a kinevezését megelőző tűzvész utáni újjáépítés, melyet a külső kapu felett elhelyezett és 1674 -es évszámú címere jelez. A várban folytatott építkezésének egyik ismert emléke a később róla elnevezett, a külső kapu mellett felépített bástya.

Az oszmán hadak Bécs alatti veresége után a benyomuló birodalmi német katonák feldúlták a vidéket. A megmaradt országot addig védő végvárakat a század utolsó évtizedében sorra felrobbantották, vagy más módon pusztították el. Az országos elkeseredés oly mértékű volt, hogy az 1703-ban kitört és II. Rákóczi Ferenc vezette felkeléshez a Dunántúl is lelkesen csatlakozott. Amikor 1705 őszén Bottyán János generális hadserege Paksnál átkelt a Dunán, a várak, köztük Sümeg őrsége is, átállt a kurucokhoz.

A sümegi vár annak ellenére, hogy másfél évszázadon át végvár szerepet töltött be, nem tartozott a királyi őrséggel ellátottak közé, ezért magánvárként megmaradt a veszprémi püspökök birtokában. Közben 1700-ban és 1701-ben a város egymás után kétszer is porig égett. Az 1687 és 1710 között Sümegen élő Széchényi Pál veszprémi püspök ezt követően újjáépíttette a várat és a várost is, a falakon belüli településen azonban nem engedélyezte tovább a fából való építkezést. 1705 és 1709 között a vár a dunántúli kuruc seregek egyik fő ellátási központja volt, ahol élelmiszert és hadianyagot tároltak. Balogh Ferenc alezredes parancsnoksága alatt 7-800 főnyi őrség állomásozott itt.

1709 július közepén császári őrség vonult be a sümegi várba. A német hadak egyes adatok szerint az 1711-ben megkötött szatmári béke után, mások szerint csak az 1720-as évek elején, valószínűleg 1722-ben hagyták el. A romok állapotából arra lehet következtetni, hogy a császári őrség távozása után a tetőzetétől megfosztott várat sorsára hagyták. A többit elvégezte az idő, a téli fagy, a hó és az eső. A lakosság az évszázadok során elhordta építőköveit.

Padányi Bíró Márton veszprémi püspök (1745–1762) építtette mai formájára a vár alatti palotát. Az építkezés megkezdése előtt hivatalosan kérte Mária Terézia királynőtől, hogy újjáépíttethesse az ősi várat, azonban a bécsi hatóságok javaslatára ezt a királynő elutasította. Ezek után bontatta le a vár egyes részeit és azok anyagát beépíttette a palota falaiba.

# 434.

Oszd meg ezt a helyszínt: A sümegi vár

Facebook

Twitter

Viber

Messenger

WhatsApp

Telegram

Skype

Blogger

Flipboard

LinkedIn

Reddit

Buffer

E-mail

Gmail
TOP 12 utazási blog
Legszebb útvonalak
Irán 2017
kalandutazo útvonala 1 helyszínnel
Séta Rovinj-ban
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel
Séta Monastir-ban
Tündüs & zo- útvonala 6 helyszínnel
Svájci Alpok legszebb útjain
zsumol4 útvonala 17 helyszínnel
Bali, Gili Air
zsumol4 útvonala 8 helyszínnel
Jég és tűz országa - Izland
zsumol4 útvonala 23 helyszínnel
Hajókirándulás a Manavgat folyón
Tündüs & zo- útvonala 3 helyszínnel
Kővárosok szigete - Málta
zsumol4 útvonala 16 helyszínnel
Török Riviera és görög emlékek
ferenc.czigler útvonala 12 helyszínnel
Kaukázus
kalandutazo útvonala 6 helyszínnel

Hamarosan kezdődik a TV-ben


RTL Klub
23:55 Arachnophobia - PókiszonyAmerikai thriller (1990)

TV2
00:40 RoninAmerikai-francia akciófilm (1998)

film+
01:10 KlónokAmerikai thriller (2018)

Cool
00:00 VálótársakMagyar filmsorozat (2016) (2. évad 4. rész)

Viasat 3
01:05 WhiplashAmerikai filmdráma (2014)

Mozi+
01:20 VakvágányonAmerikai akciófilm (2002)

RTL II
00:40 AlfieAngol-amerikai vígjáték (2004)

SuperTV2
01:15 MargaretAmerikai filmdráma (2011)

Paramount Channel
23:35 SzalagavatóAmerikai horror (2008)

Duna Televízió
23:55 Hat nővér: Egy zaklatott vacsoraSpanyol romantikus tévéfilmsorozat (2015) (130/40. rész)
Szavazz erre a helyszínre
Szavazz Te is, hogy neked mennyire tetszett ennek a helyszínnek a bemutatása!
5
0/5
1 szavazat: 5 pont
Másolás
Ha tetszik ez a helyszín, akkor másold át az adatait a saját bakancslistádba! Ha még nem lenne, akkor itt készíthetsz egyet: új bakancslista létrehozása.
Bakancslista:
 
Adatok másolása
Várj...
Saját utazási blog
Készíts Te is egy utazási blogot!
Tedd közzé, hogy merre jártál a nagyvilágban, vagy hozz létre egy bakancslistát és gyűjtsd össze, hogy hova szeretnél még eljutni!