Bad Tölz, SzG3

Bad Tölz-ben már voltam többször, de mindig egyedül (munka miatt utaztam át többször erre felé). Most viszont hazafelé óhatatlanul előjött, hogy a feleségemmel együtt nézzük meg az óvárost, mivel este mindegy, hogy mikorra érünk haza.

Bad Tölz egy fürdőváros, amire a Bad előtag is utal, csak 1969 óta viseli ezt. Itt épült az Alpamare, Európa első tisztán magánfinanszírozott és -üzemeltetett élményfürdője nyílt meg Tölzben 1970-ben.

Bad Tölz legnagyobb turisztikai vonzereje (a fürdői részlegen túl) a Marktstrasse, amely régi barokk és késő középkori kereskedő házakból áll, főleg patríciusok és gazdag kereskedők voltak a tulajdonosok. A legfőbb az, hogy ezen házak zöme festett ház, az ún. Lüftlmalerei (légfestés (kültéri festés)), amely Bajorországra és Ausztriára jellemző. Amikor legutóbb erre jártam, sajnos borult volt az idő, nem igazán jöttek ki a színek, de most nagyon szép napos volt az idő és legalább az egyik oldal napos volt (a Fotóalbumban további szép festett ház látható). Ami nagyon lerítt az egészről, az a gazdagság, még német viszonylatban is (meg az árak, főleg a ruházat és a cipők területén). Vettünk közértárut, sokkal kedvezőbb volt, mint itthon.

Egy megfigyelés: ha valaki vásárol valamit egy közértben (EDEKA, REWE, stb ) a számlán részletese ki van dolgozva, hogy mekkora összegért fizetek 7 % ÁFÁT és mekkora összeg után 19 %-ot. Minden élelmiszer a kisebb kategóriába tartozik, a dohányáruért, az alkoholos italokért meg a hasonlókért kell csak a magasabb ÁFÁ-t fizetni. De a szállásért is csak 7 % ÁFÁT fizettünk. Azért a 20 % differencia elég sok, mondjuk 7 éjszaka esetében, mint ahogy mi voltunk. A magyar számlákon semmi kimutatás nincs (bár minden 27 %, de azért érdekes lenne annak hatása, ha fel lenne tüntetve, hogy egyes vásárláskor mekkora ÁFÁ-t fizetünk itthon. Lenne csodálkozás, mert most csak azon füstölgünk, hogy nagy a számla összege).

Ennyit erről, a lényeg, hogy a túra jól sikerült, rendben hazaértünk.