Bamberg, SzG3

Ahogy Nürnberget hívják sokszor Dürer városának, így Bamberget hívhatját ETA Hoffman városának is, bár manapság a várost jelző közlekedési táblákon egyetemi városnak nevezik magukat. Mindkettő igaz. Bamberg nagy szerencséje, hogy a II. VH-ban elég jól megúszták a bombázásokat, így elmondható, ez a városmag maradt meg a legjobban Németország történelmi városainál.

Fekvése alapján még hívják szigetvárosnak is, mivel a várost immár átszelő Regnitz folyó két ága korábban közre fogta egy nagy szigeten az Óvárost. Jelenleg a Bal Regnitz halad át a klasszikus Óvároson, a Jobb Regnitz pedig a Majna-Duna csatorna része, e miatt Bamberg kikötőváros is.

A belvárosban szinte lehetetlen parkolni, mi is attól kissé kijjebb parkoltunk le, azt nem tudom hogy az tényleg díjmentes övezet lett volna, vagy csak a Nemzeti Egység napja miatt volt ingyenes a parkolás (ez most hétfői napra esett, így háromnapos hétvége volt, ebből két napig az üzletek nem voltak nyitva). Konkrétan a Steinerstr-n parkoltunk le, innen könnye be lehetett jutni a belvárosba. Rögtön átmentünk a folyó túlsó partjára a Markus hídon, hogy a Kis Velencének nevezett részt a túlpartról szemre vételezhessük. Nem véletlenül hívják így, a házak szinte a vízre épültek, az alsó szintek alig 20-30 cm-re vannak a vízszinttől (valószínűleg a vízszint szabályozást a gátakkal megoldják, mert egyébként minden évben elöntené az alsó szinteket az ár, az meg nem lenne túl jó megoldás).

Ahogy véget ért a Kis Velence rész, egy szigeten megtalálható a Régi Városháza, gyakorlatilag mindenhol ezzel a képpel reklámozzák Bamberget (joggal, mert nagyon impozáns és szép). A kapu alatt átmenő út értelemszerűen két irányba halad, a Belváros és a Domplatz felé. A Belváros inkább polgári rész volt, a Domplatz és környéke pedig inkább az egyházi hatóságok alá tartozott, ezért a Régi Városházát a két hatalom közötti határnak tartották. Nagyon szép a külső falak festése. Itt több sziget is található, ezek között kis hidak húzódnak meg. Mi tovább mentünk a Belváros felé, mert az autóból láttuk, hogy valami vásárféle van ott. Meg kell mondani, ekkora kirakodó vásárt még az életemben nem láttam. Én inkább a bolhapiac megnevezést mondanám, ráadásul minden stand valami egy dologra koncentrált, ezekből viszont rengeteg volt. Elfoglalták az egész Grüner-Markt-ot és a Főteret (Maximiliansplatz) is. Egy kicsit nézelődtünk, majd a Régi Városházás keresztül felmentünk a Domplatz-hoz. Itt több történelmi épület található: maga a Bambergi Dóm, az Új rezidencia (itt többek között könyvtár működik), valamint a Rezidenciához csatlakozó rózsakert, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. A rózsakert még így október elején is nagyon szép volt, még most is sok rózsa virágzott. Természetesen bementünk a Dómba is (hatalmas és látványos), itt található a Szent Római Birodalom egyetlen szentté avatott császári párjának sírja, valamint Németország egyetlen pápai sírja is.

Befejezésül: itt találtunk magyar vonatkozást is, a Babenberg hercegi család egyik sarjának, Andechs-Merániai Eckbert bambergi püspöknek a nővére volt ugyanis Gertrúd, II. András magyar király felesége. E családot nevezték Merániaknak.

Csak ismételni tudom magam, ezen a környéken Bamberg kihagyhatatlan látnivaló!