A Honvédtemetőbe először az 1849. augusztus 2-i Debreceni csata 112 elesett hősét temették. Az ő emlékükre állították 1867-ben Marschalkó János Haldokló oroszlán című szobrát és 1885-ben Boross Sándor kőfaragó mester vörös márvány emléktábláját. Az I. és a II. világháború idején több mint négyezer hősi halottat temettek el a lezárt kegyeleti parkba. Itt pihen az a 220 német katona is, akiket a háború szele sodort erre a vidékre - sírjukat napjainkban a Bundeswer katonái a magyar honvédekkel együtt gondozzák. Ennek az árnyas temetőnek a legmagasabb pontján méltóságteljesen áll a mauzóleum, amely emléket állít a háború áldozatainak, korhű egyenruhákkal és fegyverekkel.
A debreceni Honvédtemető és Mauzóleum emlékhelyen a helyi és nemzeti történelmi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepségek, kegyeleti megemlékezések zajlanak. Január 7-én Kossuth-napra, január 12-én a doni csata áldozataira, március 15-én az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra, március utolsó vasárnapján a Hősök napjára, augusztus 2-án az 1849. augusztus 2-i debreceni csatára és a későbbi páncélos ütközetre, augusztus 22-én a nyugati hadifoglyokra, október 6-án az aradi vértanúkra, október 23-án az 1956-os forradalomra és a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulójára, november 1-jén a Mindenszentek napjára, míg november 4-én az 1956-os mártírokra emlékezünk.
2004-ben a rendezvények köre a Kulturális Örökség Napjának megrendezésével bővült.